A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán

őszinte éljenzés hosszú idő óta Magyarországon!" Károlyi után Berinkey Dénes miniszterelnök, aztán Búza Barna földművelési miniszter beszélt. Ez utóbbi kijelentette: „Ezer esztendő óta Magyarország története a nemesség történelme volt. A mai naptól fogva a nép történelme kezdődik." 12 óra volt, amikor Kápolnára befutott a vonat. A zuhogó eső és a nagy sár ellenére több ezer ember tolongott és éljenzett a pályaudvaron. Az üdvözlések elhangzása után parasztkocsikra szálltak a pesti vendégek. E kocsikat 50 fős lovas bandérium vezette az 1849-es honvéd emlékműhöz. Az országút mindkét oldalán éljenző embersor állt! Az emlékmű fenyőgallyakkal és zászlókkal volt feldíszítve, előtte dobogó, a kormány tagjainak és az újságíróknak. Az emelvény előtt pedig Krúdy szerint „beláthatatlanul sokan. Egy vesztett háború szenvedéseitől megtört és kipusztított, halálosan szenvedett és ismét felemelkedő nép áll odalent a síkon." A vendégeket Mayer János közélelmezési államtitkár, az Országos Kisgazdapárt alelnöke (aki egyébként kompolti parasztember volt!) köszöntötte. Károlyit, Árpád vezér és IV. Béla király után, harmadik honalapítóként üdvözölte, mert „kenyeret, jogot és földet" adott a népnek. Beszédét szűnni nem akaró éljenzés fogadta. Aztán Izsák Gyula alispán Heves vármegye nevében, dr. Petrik Jenő főszolgabíró az egri járás, Krisztián János bíró Kápolna község, Csorba-Török Mihály pedig a Verpeléti Nemzeti Tanács nevében üdvözölték a népköztársaság elnökét. Károlyi így beszélt a néphez: „Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakjuk most le annak a demokratikus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. A mai nappal megszűnt Magyarországon a rendiség hatalma, annak az uralma és kiváltsága. Új életnek kell itten kezdődnie, a rendi Magyarország helyett a dolgozó Magyarországnak kell fennállnia. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intézményekkel telített Magyarországon azé legyen a föld, aki dolgozik... A földreformot megalkottuk. Jogosan a földhöz juttattuk Önöket. Ez azonban az alkotásnak csak egyik része. Most a dolgozó nép munkájára van szükség, hogy az alkotás maradandó legyen, mert ha a nép nem lát munkához, romba dől az egész alkotás és ott fog heverni az egész nép a romok alatt: a reakció, az ellenforradalom pedig kicsavarja kezéből a forradalmi zászlót és a zászló rúdjával addig üti a népet, amíg az újra igavonója nem lesz." Károlyi Mihály munkára, belterjes gazdálkodásra és több termelésre szólította fel a népet. „A többtermelés sikere a szövetkezetektől függ, és ezért szövetkezeti alapon való együttműködésre hívom fel az ország kisbirtokosait. Termelő, beszerzési és értékesítési szövetkezeteket kell alakítani" - mondotta. „A földreform nemcsak azért lesz végrehajtva, mert az igazság, hanem azért is mert ezzel fogjuk visszahódítani elveszett területeinket. Vonzó erővel fog ez hatni a szomszéd országokra is. Ha megtudják a tótok, szerbek és románok, hogy itt Magyarországon nemcsak munkása, hanem ura és tulajdonosa is a nép a földnek, akkor majd megszűnik Prágának és Bukarestnek a varázsa. Akkor majd erővel is visszakívánkoznak ide, közibénk és megszűnnek majd a szerb, román és cseh imperialisták és militaristák szolgái lenni. " Végül követelte, hogy „a földbirtokreformért cserébe adják ide munkájukat, dolgozzanak hangyaszorgalommal, hogy ezzel visszahódítsuk Magyarországot!" Krúdy szerint „az egyszerű földművesekből álló néptömeg mint egy ember kiáltotta: Megadjuk!" S percekig zúgott az éljen. Károlyi beszédének hatását fokozta, hogy amikor az új Magyarország megszületéséről beszélt egyszerre derült lett az ég, kisütött a nap is. Ezután Berinkey Dénes miniszterelnök szólt. Majd Búza Barna földművelődési miniszter intézett nagyhatású szónoklatot a néphez. Hangsúlyozta, hogy „a nép akaratá-