A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Az 1806-ban szerveződött szegedi polgárőrségi századok egyenruházatuk és zászlóik tükrében
A polgárőrség viseleti tárgyai a múzeumban A szegedi Móra Ferenc Múzeum leltárkönyveiben 1889 július 10. óta találkozhatunk polgárőrségi emlékekkel. Legbecsesebb kincseink közé tartoznak és kiállításainkban gyakran láthatóak a következő tárgyak: Csákó 8 db Tarsoly 6 " Öv 4 " Vállszalag 1 " Tölténytáska 3 " Tölténytartó 1 " Pecsétnyomó 2 " Zászló 6 " A MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYBEN TALÁLHATÓ POLGÁRŐRSÉGI ZÁSZLÓK A polgárőrségi zászlók összegzése A polgárőrség zászlói adományokból készültek, a legnagyobb adományozók neveit Farkas András dalban örökítette meg és neki köszönhetjük, hogy ma ismerhetjük őket. 11 Alapanyaguk különböző színű selyem vagy félselyem damaszt. Formájuk fecskefarkú vagy téglalap alakú. Egy kivételével egylapos festett zászlók, közepüket ovális alakú olajfestmény: egyik oldalát a város címere, másik oldalát a század védőszentje díszíti. A zászlók mindkét oldalára magasztos hangvételű versezet került, melyek Farkas András munkái. A felirat tudatta a század nevét, megtudhatjuk belőle, hogyan hívták a kapitányt, ki volt a zászlótartó és melyik szenthez könyörögtek segítségért. Címeroldal A polgárőrségi zászlókon található címerábrázolás egyaránt volt katonai indíttatású és tulajdonjelző szerepű. Két zászlón láthatunk országcímert, a többin Szeged címert találunk. Szeged címer színvonalas barokk alkotás (10. fotó). A heraldika szabályait betartva, összetevői a város jogait és főbb ismertetőjegyeit tartalmazza: Függőlegesen kettéosztott csücsköstalpú pajzs baloldalán váltakozó színű kék-ezüst ferde sáv közül az ezüstök jelképezik a Marost és a Tiszát. A pajzs jobboldalában egy jobbra tekintő kiterjesztett szárnyú, lábával kormánybotot tartó totem állatot, sast láthatunk, amely egyrészt már a 15. sz-i pecséteken is megtalálható, másrészt a monarchiához való tartozásra is utal. A kormánybot Szeged pallosjogát jelképezi. Kék-vörös-arany barokk díszítés fogja közre. A pajzs fölötti oromdíszen Szeged legkorábbi műemlékét, azt a 12. sz-i kőbárányt ábrázolták, mely a török uralom alatt elpusztult dorozsmai templomból került a vár falába, ahol megtalálták. Ezt a bárány-ábrázolást bizonyítékul szánták, hogy Szegednek 1 9 joga van a kun puszták iránt, és egyben a kereszténység ősi jelenlétére is utal. 11 H.e.2711 Szeged Somogyi Könyvtár; Farkas András versesfüzetében. 12 BERTÉNYI Iván: A történelem segédtudományai; Heraldika.