A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

Ifj. LELE József: A tápairéti és a Szeged tanyai fiatalok művelődési és szórakozási alkalmai

A TÁPAIRÉTI ÉS A SZEGED TANYAI FIATALOK MŰVELŐDÉSI ÉS SZÓRAKOZÁSI ALKALMAI IFJ. LELE JÓZSEF AJÁNLÁS Jelen dolgozatomban a tápai, és a Szeged tanyai fiatalság művelődési és szórakozási alkalmait, programjait, a hozzájuk évtizedeken át gyűjtött adataimat adom közre. Elsősorban azon részletekről, amelyekről sem újságokban, sem folyóiratokban, s főképpen nem a falumonográfiákban senki soha nem írhatott. A katolikus ifjúsági mozgalmakról - Katolikus Ifjúsági Egylet, és az abból (is) kinőtt KALOT-ról (Katolikus Agrár Legények Országos Testülete) van szó. Tápé szülőhelyem, ahol működött KALOT is, meg KALÁSZ, sőt Szív Gárda is. Ugyanezek a csoportok a Tápairéten nem. A Szeged környéki tanyavüágban viszont igen, hiszen a KALOT bölcsője a tanyák között ringott, a KALÁSZ pedig ugyanott bontotta először magyarországi zászlóját. így érthető, hogy érdeklődésem középpontjai lettek a vizsgált és feltárt területek. A tápairéti, ületve a Szeged tanyai fiatalság művelődési és szórakozási alkalmai, szokásai sok vonatkozásban hasonlóak, sőt, nem egy közülük azonosak. Ez nyüván a tanyaiságukböl következik. Otthon, a tanyán minden más, mint akár a faluban. És ehhez a kinti élethez igazították életük folyását: a gazdálkodást, a kereskedelmet, és a művelődést, ületve a szórakozást is. Mindennek megadták az idejét, méltóságát. A Tápairéten három iskola volt, amelyekben összevont tanítás volt gyakorlatban, éppen úgy, mint a szegedi tanyák iskoláiban. Hasonlóak voltak az iskolai művelődési programok is. Népszínműveket tanultak, amelyeket saját iskolájukban adtak elő jeles egyházi, és vüági ünnepeken. És mentek egymás iskolájába is, és pedig kölcsönösen: gyalog, lovaskocsin, lovasszánon. Egy lényeges különbség volt a tápairéti, ületve a Szeged tanyai fiatalság művelődési programjában: a Tápairéten nem működtek ifjúsági mozgalmak, a szegedi tanyai iskolákban igen. A Katolikus Ifjúsági Egylet, majd a KALOT (Katolikus Agrár Legények Országos Testülete), a KALÁSZ (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) nem jutott át a Tisza bal partján lévő Rétre. Ugyanakkor a szegedi tanyavüág alsótanyai részén több KALOT és KALÁSZ sejt működött, és a tanyaiak - nem csak a fiatalság életében! - jelentős küldetést, feladatot valósított meg. Vallási (katolikus) kisközösségek voltak, amelyek nem politizáltak. A KALOT mozgalmat Kerkai Jenő jezsuita atya indította el, amely - a KALÁSZ csoportokkal együtt - 1935 és 1946 között élhetett, majd a baloldal előretörésével beszüntették. Dolgozatomban a tápairéti, és a szegedi tanyavüág fiatalságának életét, azon belül a vallási és vüági mozgalmak működését mutatom be, amely mozgalmakról eleddig sem szólni, sem írni nem volt tanácsos. Most viszont fontos. Sőt: kötelező.