A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

Többszöri üzengetés után az utolsó pülanatban végre átjött Raffay Jánosné menye, Raffay Dezső gondnok felesége. Neki Romána nővér jelenlétében Irenea főnöknő átadta az ápoltaknak a nővéreknél megőrzésben lévő értékeit. Majd megmutatták Raffaynénak az ápoltak iratait, a törzskönyvet, és ellátták a szükséges magyarázatokkal. Végül átadták a konyha, az élelmiszerraktár kulcsait és a szekrénykulcsokat. Az osztályos kulcsokat az idő rövidsége miatt már nem tudták kézbeadni, de megmondták Raffaynénak, hogy az osztályos személyzeti lányoktól tudja azokat átvenni. Raffay Dezsőné későbbi elmondása szerint ő a raktár kulcsot nem kapta kézhez, csak a konyha és a kamra kulcsot, valamint a nővérek lakosztályának kulcsait. Bercsi Anna intézeti dolgozó szerint a nővérek a raktár kulcsát neki adták, az osztályok kulcsait pedig az udvaron lévő Szűz Mária szoborhoz helyezték. A nővérek okt. 9-én (hétfőn ) délután, körülbelül 2 óra tájban távoztak az intézetből, és áüítólag az utolsó menekülő vonattal, hátizsákba, ületve kézitáskába pakolt kevéske élelemmel és ruhaneművel hagyták el Szegedet. (PL 1122/945) A szatmári irgalmas nővérek dicstelen távozása nehezen egyeztethető össze az irgalmassággal, de úgy látszik, az orosz katonáktól való félelem nagyobb volt annál. 2. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskola Nővérek az intézet élén. A szatmári irgalmas nővérek menekülése után a püspöki hivatal vette kézbe a vezetés nélkül maradt intézetről való gondoskodást, és mindent elkövetett annak érdekében, hogy a gyerekek élelmezésében és gondozásában ne legyen fennakadás. A rendelkezésére áüó készletből élelmiszert küldött, a gyerekek gondozásával pedig a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskola Nővéreket (röviden: szegény iskola nővérek) bízta meg. (PL 2825/944) Az iskola nővérek rendjét Gerhardinger Mária Terézia (1797-1879) alapította 1833-ban a bajor Neunburg vorm Waldban, Szent Ágoston Regulája szeUemében. A rend célkitűzése: Iskolákban és az élet minden területén az oktatás és nevelés. „Krisztus szeretete késztet arra az elhatározásra, hogy a nevelésre irányuló apostoli szolgálatunkkal teljesítsük küldetésünket. Számunkra a nevelés azt jelenti, hogy az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embereket teljes kibontakozásukhoz segítjük, és képessé tesszük arra, hogy latba vessék adottságaikat a föld emberhez méltó alakításában. Abban a meggyőződésben nevelünk, hogy az ember megváltoztatásával megváltoztatható a vüág." - írja a rend alkotmánya. (Puskely Mária: Idézett mű 162. o.) Az alapító - maga is tanítónő - hármasával küldte ki a nővéreket a falvakba, tanyavüágba a legszegényebb családok gyermekeihez. Boldog Mária Terézia 1858-ban Temesvárott vetette meg a magyar rendtartomány alapjait. Temesvárról indultak aztán a nővérek újabb erdélyi és délvidéki alapításokra. Szegeden 1873-ban jött létre a rend. A magyar iskola nővérek eleinte kizárólag óvodákat, elemi iskolákat és árvaházakat vezettek. Középfokú tanintézetük csak Temesvárott, Kolozsvárott, Debrecenben és Szegeden volt. Trianon után (1923-tól ) Szeged lett az anyaországban maradt szegény iskola nővérek tartományi központja. (Ugyanott 162-164.old) A szegény iskola nővérek a szatmári irgalmas nővérek távozása után 3 nappal jöttek az Irgalomházba, Bozsó M. Benigna nővér vezetésével. Addig az irányítást gyakorlati-