A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

hogy a hálóhelyiségben minden nővér részére tágas és függönyökkel elkülönített férőhelyet biztosít következő felszerelésekkel: egy matracos ágy, 2 párna, egy paplan, egy takarópokróc, egy lábdunna, egy ágyterítő, egy szekrény, fele lógós, fele polcos, egy éjjeliszekrény, egy felszerelt mosdóállvány vagy vízkagyló, 4 törülköző, 3 lavórtörlő, a munkához szükséges 4-6 köpenykötény. Ebédlő: egy nagy, viaszkosvászonnal bevont asztal, a nővérek létszámának megfelelő fiókkal, ugyanannyi szék, egy edényszekrény, egy külön asztal fiókkal, székkel. Edények: leveses-, főzelékes-, pecsenyés-, tésztás-, salátástál, két tálca, egy kávés felhordó edény, osztókanalak, vülák, 12 tányértörlő, 18 lapos-, 18 mély tányér, 18 kávés csésze aljjal, 18 pohár, 4 drb. evőeszköz minden nővér részére, 36 drb. szervéta, két vizeskancsó; - egy falióra, egy könyvszekrény, nyugágy vagy dívány, egy fogas. Főnöknő szobája: egy teljesen felszerelt matracos ágy, egy éjjeliszekrény, egy nyugágy, két szék, egy íróasztal, egy fogas, egy felszerelt mosdóállvány vagy vízkagyló, egy ruhaszekrény. Betegszoba: két teljesen felszerelt ágy, két felszerelt mosdóáüvány, két éjjeliszekrény, egy ruhaszekrény, egy fogas, egy nyugágy, 4 szék. Fogadószoba: egy asztal, 4 szék, egy dívány, egy fogas, egy esernyőtartó. Egy berendezett fürdőszoba, főzőkonyha, mosókonyha, éléstár, varroda és ruhatár teljes bebútorozása és felszerelése. - A lakás szobáiba feszület. Az alapító kötelezi magát, hogy négy tanulót - rendi tagot, nővért vagy jelöltet, akik a szegedi egyetemre vagy más felső iskolára be fognak járni - ingyenes lakás-eüátásban fog részesíteni. Ezeknek külön szobát ad, mely megfelel háló és nappali szobának is, olyan berendezéssel, mint a többi nővérnek. Az alapító fizet a Rendnek minden nővér után - kivéve a négy tanulót - havi 40 pengőt, és az összes nővéreknek teljes ellátást, lakást, fűtést, vüágítást és élelmezést ad, mely áll: reggeli és uzsonnára kávé, péksütemény vagy kenyérrel, tízórai, ebédre 3 tál-, vacsorára 2 tál ételből, vasár- és ünnepnap valamivel többet... Az épület fenntartásáról, tatarozásáról, biztosításáról, tüzelőanyagról és vüágításáról az alapító gondoskodik... Hogy a nővérek mindennap szentmisét haügathassanak és egyéb lelki gyakorlataikat végezhessék, az alapító gondoskodik felszerelt, bebútorozott kápolnáról, miséző és gyóntató papról. Rendi elöljárók látogatása esetén azok az irgalomházban lakhatnak és ott étkezhetnek." Szó esett a szerződés időtartamáról is. Ezzel kapcsolatban megfogalmazták, hogy az „bizonytalan időre köttetik, az alapító vagy a rend egymásnak felmondhatnak, felmondási határidő 6 hónap." A szerződés nem szólt az igazgató személyéről. A tárgyalások során abban áüapodtak meg, hogy ennek eldöntését Glattfelder püspökre bízzák. 0 1929. júl. 9-én Polyák Károlyt nevezte ki erre a posztra, addig míg szolgálati beosztása szerint Szegeden marad. Ugyancsak nem nevezett ki a püspök az intézetbe külön miséző papot, hiszen Polyák Károly az intézetben lakott. Természetesen más volt a helyzet a gyóntatóval. A nővérek rendes gyóntatójává Kis István hittanárt, rendkívüli gyóntatóvá pedig Lélek Gábor börtönlelkészt nevezte ki. (Ugyanott)