A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)
Az épület tervrajzát is az építési vállalkozók készítették 1928. júl. 8-án. A tervrajzon az Irgalomház a következőképpen néz ki: A földszinten, a kapubejárattól balra van a kápolna (7,8 x 5m), a nővérek nappali (5*5m), háló (3,4><5m) és fürdő (3><2m) szobája. A bejárattól balra találjuk az ebédlőt (10,7><5m), a konyhát (4><3m), a kamrát (3x3m), a foglalkoztató termet (4,4><10m), a mosókonyhát (3 x 4,5m), továbbá a portás lakását (szoba, konyha), az előszobákat, az emeletre vivő feljárót, az előtereket. Az első emeleten látható egy hatalmas méretű hálóterem (17,5x5,15m), mosdó és fürdőszoba (4,5><3m), a felügyelő szobája (3,5><4m), a vezető nővér irodája (4,3><5m), Polyák Károly lakószobája (5*4m) és egy napozó-terasz (5><6m). A második emelet beosztása hasonlít az első emeletéhez, csak a napozó-terasz hiányzik, és a főnöknő irodája, valamint Polyák Károly szobája helyett egy gardrób szobát, előteret és padlásfeljárót találunk. (PL 1520/928) Az elkészült épület némüeg eltért a tervezettől. Ezt sajnos a tervrajzon nem kísérhetjük nyomon, csupán újságírók leírásából alkothatunk képet róla. (Lásd: Szegedi Uj Nemzedék 1929. júl. 7.) Ezek szerint a kétemeletes épület külső falait szürke színűre festették. A belső beosztása pedig a következőképpen nézett ki: A kapun belépve egy hosszú folyosóra jutunk, mely kivezet az udvarra, ahol a kétemeletes főépülethez csatolt félemeletes objektum található. Ennek első részén van a kiskápolna, meüette az ápolónővérek lakása. Ezek alatt vannak a gazdasági jeüegű helyiségek (raktárak, konyhák). A főépület földszinti részében egy-egy tágas kórtermet találunk. A jobboldali a fekvő, könnyű betegek részére, mosdóval, fürdővel eUátva. A baloldali a játszó, foglalkoztató, nappali terem. Mindkét terem meüett van egy szoba az ápolónővér számára. A folyosó végén helyezkedik el a portás lakása. Az első emelet balkonos része Polyák Károly lakása, a másik felén van egy nagy kórterem, meüette pedig a vezető nővér irodája és az ápolónővér szobája. A második emelet teljes hosszában egy hatalmas kórterem a súlyos betegek számára, meüette az ápolónővér szobája és a padlásfeljáró található. Az újság szerint a főépület átépítése 60 ezer pengőbe került, és ugyanennyit tett ki az új rész felépítése is. A költségeket teljes egészében Polyák Károly fedezte. (PL 830/929) 2. Az Irgalomház névadója Polyák Károly az intézet névadójául Boroméi Szent Károlyt választotta. Boroméi Károly 1538-ban született Itáliában, grófi család sarjaként. Egyházi iskolákban, intézetekben nevelkedett. Még nem volt fölszentelt pap, mikor nagybátyja, IV. Pius pápa Rómába hívta (1560). Nagy műveltsége, valamint vaüásossága miatt áüamtitkárává és egyidejűleg a müánói érsekség adminisztrátorává nevezte ki. E minőségében együk fő irányítója volt a tridenti zsinatnak. Amikor gyermektelenül elhalt bátyja halála után a családja házasságba akarta kényszeríteni, pappá szenteltette magát (1563). A pápa rövidesen müánói érsekké nevezte ki, de másirányú teendői miatt csak 1565-ben foglalhatta el hivatalát. Néhány év múlva az észak-itáliai és a svájci területek apostoli vizitátora is lett. E területet végiglátogatva, mindenütt nem csupán a papság, hanem a lakosság ügyes-bajos dolgai iránt is érdeklődött.
