A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

Emellett megkezdődött az egyesülési és gyülekezési jog törvényjavaslatának kidolgozása, amelynek célja demokratikus körök és hasonló egyesületek betütása volt. Mivel egységes törvény nem született az egyesülési jogról, ezért alapjogszabálynak tekintették az 1508/1875. sz. körrendeletet. A támadások sikeresek voltak, a körök szinte csaknem teljesen megszűntek. 1890-es években ismét fellobbant a láng, először a Viharsarok megyéiben, majd később átterjedt az ország más területeire is. Békés, Csongrád, Csanád megye apró falvaiban, tanyáin a csoportmunka voltjellemző. Ezt a világban jelentkező agrárválsággal lehet magyarázni. Ilyen körülmények között szükséges volt, hogy ezen a területen a szervezkedésnek, a mozgalomnak megfelelő otthona, helye legyen. Ezt biztosította az olvasókörök épülete, amely megfelelt a beszélgetésnek, a megfelelő ismeretek megszerzésének is a könyveken, folyóiratokon keresztül. Az egyesületek csak nagyon nehezen, néha csak egy-két év elteltével kaphatták meg alapszabályuk jóváhagyását. Könyvtárost mindenütt választottak, akik leltárt készítettek az állományról, és nyüvántartást vezettek a kölcsönzésekről. A könyvekre mindenütt nagyon vigyáztak. „Az olvasókörök politikai irányvonalát két gondolat határozta meg, az egyik a negyvennyolcnak a tisztelete, a másik az agrárszocializmus. A középparasztok olvasóköreiben inkább az előbbi, a nincstelenekéiben az utóbbi volt az uralkodó. Nagyon sok körben a falon függött Kossuth és Táncsics ... képe."

12 Az állomány mennyisége mindenütt más volt, minőségi összetételéről adjon képet a következő felsorolás: Petőfi, Arany, Mikszáth, Vas Gereben, Jósika, Garay, Tompa, Zola, Kossuth, Teleki Sámuel emlékiratai, Horváth Mihály, Táncsics, Marx, Engels, Darwin, Jászi Oszkár művei. A könyvek, füzetek mellett nagyszámú folyóiratot is rendeltek a körök. Pl.: Vasárnapi Újság, Új Idők, Tudományos Gyűjtemény, Magyar Életképek. 1898-ban a belügyminiszteri rendelet hívja fel a figyelmet arra, hogy az olvasókörök „nem az alapszabályaikban megjelent közművelődési célok elérését tekintik feladatuknak, hanem üy törvényesen megengedett irányú egylet szervezésének örve alatt tulajdonképpen céljukat legtöbbször a jogrend megzavarása, jelesül az osztálygyűlölet felidézése, a tulajdon és a törvényes rend ellen való izgatás képezi." A század végén a kormány mindenféle mozgalmat szeretett volna háttérbe szorítani. A mozgalom lendületét visszavetette, de a mozgalmat megszüntetni nem volt képes. KÖRÖK, EGYLETEK SZÁZADUNK ELSŐ FELÉBEN Az első világháborút megelőzően 1. Gazdakörök: a Magyar Gazdaszövetség kezdeményezésére jöttek létre. A kisemberek felé fordult, és célul tűzte ki a kulturális, gazdasági felemelkedésük segítését. 2. A 48-as, függetlenségi és Kossuth-párti körök, amelyek kifejezetten politikai célok elérésére alakultak. Kulturális tevékenységük kimerült a szabadságharc emlékének ápolásában, és hírlapok, könyvek olvasásában. Ezen a téren viszont komoly szerepük volt a hiányzó népkönyvtárak pótlásában. 12 Csapodi i. m.: 284. o. 13 Csapodi i. m.: 286. o.