A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
Ráday Gedeon királyi biztos Szegeden, a várban 1869 január első felében kezdte meg működését. A betyárportrékat vizsgálva a következő kérdésre kerestem a választ a korabeli Szegedi Hiradó, a szakirodalom utalásai, a közgyűjteményekben föllelhető betyárfényképek alapján: mikor készült Letzter betyár sorozata, müyen célból és hány darabot tartalmazott a sorozat. Letzter Lázár fényképész Szegeden 1869 novemberében kezdett dolgozni harmadik fényképészként a városban. A következő évben már önáüó műtermet épített. Hamarosan a legkeresettebb fényképésszé vált Szegeden, az országban több városban volt műterme. A betyárportrékkal egyidőben a múzeum megvásárolta Letzter L. fényképész cég bírókat és ügyészeket ábrázoló sorozatát, amely szintén látogatójegy formátumú, az előlapon a cégjelzés meüett az 1873- as évszám található. 9 A 18 db műtermi felvételen az aradi törvényszék tagjai láthatók. Talán rendkívüli feladatuk végeztével álltak a fényképész kamerája elé. Ez az alkalom, vagyis a perek befejezése, a sokat vitatott királybiztos működésének lezárása indítéka lehetett a betyárportrék elkészítésének is. A betyárportrékon évszám nem szerepel, az alanyokat fehér fal elé ültették, több képen ugyanaz a fából készült szék látható. Készült fénykép a Pest megyei delegált törvényszék tagjairól is. 10 Ovális keretelésüknél kivágott és tablóra ragasztott képeken nem szerepel a fotós neve, sem a készítés ideje. Mivel a bíróság tagjai 1870-ben viszonylag keveset tartózkodtak Szegeden, 1872-ben pedig három bíró utazott le átadni az ügyeket az aradiaknak, ül. csak Edvi Illés maradt a helyén, a fényképek készítését 187l-re tehetjük. A két bíróság tagjairól készült felvételek hasonlósága miatt, a Pest megyeiekről készült fotókat is Letzter képeknek tarthatjuk. Egyik sorozat sem segít a betyárképek datálásában. Az a tény azonban, hogy a fotókon az elítéltek közül a legnagyobb - kétes - hírnévre szert tett szereplők vannak a szegedi várban fogvatartott több száz személy közül, arra enged következtet ni, hogy a képek 1872 vagy 1873-ban készültek. A fényképsorozat fotói egyszerre készültek, valószínűleg a királybiztos megrendelésére. A vüágtól gondosan elzárt várba más miatt fényképész nem juthatott volna be. A kartonra, amelyre a fotókat ragasztották, a nevet és az ítéletet nyomdai úton írták rá. A bácskai társaságot 1872 júliusában, a kecskemétit szeptemberben, Rózsa Sándort szegedi társaival decemberben ítélték el. Természetesen hamarabb is készülhettek a fotók, mint az ítéletek, de azt, hogy egy több tíz főt számláló, egymással szorosabban - lazábban összefüggő bandában kinek mi van a rovásán, kit érdemes, mint fő bűnöst elrettentő céüal lefényképezni, a tárgyalások előkészítésekor sejthető volt, a tárgyaláso7 Gróf Ráday Gedeon (1829-1901) iskoláit Pozsonyban, Pesten, Selmecen végezte. 1847-ben végezte el a jogot, Pest megyében dolgozott. 1848-ban a fölállított magyar minisztériumban hivatalt vállalt, pénzügyminisztériumi fogalmazó lett. A szabadságharc kezdetekor fegyvert fogott, mint közhonvéd résztvett a schwechati csatában. Mint segédtiszt Mészároshoz, majd Dembinszkyhez, később Bemhez osztották be. A szabadságharc után Gyömrőre vonult vissza, 1854-ben nőül vette Bárczay Annát. 1861-ben és 1865-ben a főrendiház tagja, egy ideig jegyzője. 1867-ben a belügyminisztériumban tanácsos, a rendőrségi ügyek főnöke lett. 8 T. KNOTIK 1980. 138-145., SZAKÁCS 1984. 57. 9 MFM Tört.Dok. 89.287.1.-89.28.18. 10 Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza. Ltsz. nélk. Tabló a Börtönkiállításban.
