A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged
Kozmata Ferenc cs. és kir. udv. fényképész (1892-1893) Kozmata 1892-ben a Széchenyi téri Patzauer-házban alapított műtermet. Rövid működés után fényképészetét 1893 elején eladta Kalmár Péter fényképésznek. Fényképészete: A szegedi műterem működtetését társára és üzletvezetőjére, Stefáni Ottóra bízta, akit június végi előrejelzésében kiválóan szakképzett fényképésznek hirdet. Az augusztusi megnyitás után meglepően hamar, már november elején az újság nyüttér rovatában közzétette, hogy Stefáni az üzletből küépett. Fényképészete még pár hónapig működött, majd 1893 február másodikán közölték, hogy a céget Kalmár Péter megvásárolta. Műterme: 1892 augusztus 18-án megnyitotta műtermét a Széchenyi tér 2/a szám alatti Patzauer-házban. A fényképészet tervrajzát a Levéltár őrzi. 168 „A Patzauer Miksa-féle Széchenyi téri-telek udvarában építendő fényképészeti műterem tervezete" föliratú, 1892. áprü. 12-i tervrajzon a kézjegy valószínűleg Gregersené. E terv alapján megépült napfényműterem ma is áü a Széchenyi-téri ház udvarán. A tervrajzon az épület bal oldalán két bejárat volt. Egyik a laboratóriumba és dolgozószobába vezetett. A másik az előtérbe, onnan a váróba és női öltözőbe lehetett jutni, majd a közel 12 méter hosszú műterembe, ahonnan a „Camera obscurába". A műterem és egyes helyiségek az ablakon kívül még tetővüágítást is kaptak (58-59. kép). Fényképészete jellemzésére csak saját hirdetését idézhetjük: „A jelenkor minden kívánalmainak megfelelően épített, csínnal és ízléssel berendezett s a legjobbnak elismert készülékekkel felszerelt, ... fölvételek ünnep és vasárnapokon is eszközöltetnek" írja. Cégjelzése: Cégjelzést nem ismerünk tőle. Fényképei: Szegeden készült fényképével nem találkoztunk, hiszen ezek feltehetően cégjelzés nélküliek voltak. Kalmár és Társa udvari fényképész (1893-1896) A cég tulajdonosa Kalmár Péter, akinek Budapesten, Bécsben is van műterme. Szegedi fényképészetének vezetését budapesti művezetőjére, mint cégtársra, Nagy M. úrra bízta. Újsághirdetésében 1871-től számtalan kitüntetést sorol magáénak. 169 Három év múlva, 1896 decemberében a műtermet Nagy M. megvásárolta, működését Kalmár és Társa utóda, Nagy M. cég alatt folytatta. 170 Fényképészete: 1893 tavaszán hirdeti, hogy „visitkártyától ... életnagyságig fényképben, platinotypiában, aquareü és olajfestésben" készíti képeit. Májusban a rácsok mögött álló, kezében bibliát tartó „Lukacin László mártír" fényképéből a cégnél 300 darabot rendeltek. Októberben „platin nyomatú" fényképek művészi kivitelét kínálja kis képek után is életnagyságig, majd aquareübe festett platonitípiákat. 171 1896 elején Homor István főreáliskolai tanár több érdekes fölvételt küldött Kalmárnak kidogozásra, pl. tanítványa kézcsontjáról készített fölvételét. Tavasszal lefényképezte a rókusi MAV műhelyben, a mülenniumra készített lüiputi vonatot. A képen „Krón Ignác ... Olovics Sándor géplakatos szerelő, Brosch Adolf kárpitos, Hegen 167 SZN és SZH 1892. jún. 24, aug. 14, 20. SZN 1892. nov. 1. SZN és SZH 1893. febr. 2. 168 Tervtár 3882/892. 169 Szakács M., i. m. 22. old. 83-84. sz. SZN és SZH 1893. febr. 2. 170 SZN 1896. dec. 13. 171 SZH 1893. márc. 18. SZN 1893. máj. 21. SZH 1893. okt. 31. SZN 1893. nov. 2.
