A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

Valószínűleg még augusztusban készítette következő csoportképét (47.). „A millen­niumi országos dalárünnepélyen Budapesten 1896. évi augusztus hó 15-én kitüntető oklevelet nyert SZEGEDI DALÁRDA MŰKÖDŐ TAGJAI: Niedermayer Antal, Blau Lajos, Hajbács László, Turóczy Mihály, Bieber Miklós, Váradi Jenő, Kertész Ferencz, Rainer Emü, Kovács József, Varjú János, Kulisich István, Mayer Márton, Kovács Oktáv, Kelemen Béla, Gácsér György, Regdon Géza, Gróf Sándor, Jászay Géza, Szögedi Endre, Becsei Károly, Bozsó János, Szűcs Ferencz, Kasza Ferencz, Tölcséry József, Erdélyi Sándor, Lippai Lajos, Jakó Sándor, Balogh Károly, Szakáü Lajos, Laczkovics Ákos, Wodiáner Sándor, Pór Sándor" fölirattal és névsorral. Keglovich Emut a müleniumi kiállításra küldött „pigment kép, kromo festmények, platinotípiák és akvarellekért" a müleniumi nagy éremmel tüntették ki. „Egyik legtöb­bet dicsért kiáüítója a csoportnak és ízlései díszített fülkéje kiválik a legelső foto­gráfusok között is. Művészi kivitelükkel feltűnést keltenek ... Szegednek ez a legkere­settebb műterme a legméltóbban van képviselve", a szakemberek és versenytársak is készséggel kifejezésre juttatták, hogy a szegedi atelier a legelőkelőbb színvonalon áü. A kiállításon tartózkodó Keglovichot bemutatták a királynak, aki így szólt: „igazán na­gyon szép fényképek, - mely dicséretből kijut a kiáüítónak és a szegedi szépeknek egy­aránt". 163 Műterme: A Kölcsey u. 8. sz. alatti Auer házban lévő, 1869 óta létező műtermet használja továbbra is. Önáüósulásakor új gépekkel szerelte föl. 164 Nagyméretű képei, főleg csoportképei bepülantást engednek a tágas, jó megvüágítású műterembe. Kirakat: 1892 októberében a Mayer-féle vaskereskedésnél volt ízlésesen elrendezett kirakata. 1893 májusában a Kölcsey utcai kirakatában bámulják a tisztikar jelmezbál­ján részt vett hölgyek fényképeit. 1895-ben új fölvételekből összeállított kirakatát di­csérik. 1896-ban több kirakatát említik. Egyik a „Széchenyi téri Wagner-féle ház sar­kán" volt, melynek „minden egyes darabja nő és férfi magyar díszruhás alak". Novemberben, amikor kiáüítási képei visszaérkeznek a Fővárosból, legszebb darabjait Lengyel Lőrincz kirakatában helyezte el. 165 Cégjelzés: Négy év alatt három versót használt, drapp alapra kékes, zöldes, barnás pasztell színekkel és arannyal nyomatta őket. Első a. versóján az érmek kibővültek az 1891-i temesvári éremmel és a címeráüatok tartotta pajzson K E névbetűi vannak. Fölirata „Fényképészet és festészeti műintézet" né­metül is. A „Keglovich Emil" alatt az egyik változaton az „(ezelőtt Letzter és Keglovich)" szerepel (1-18.), a másikon ez elmarad és a cím csak „SZEGED" (19-26.). Az előzőn a pontos cím a Szeged alatt „Kölcsey utcza 8 szám a Próféta sörház meüett. " Alul „Ezen fénykép üvegmintája utánrendelés czéljából fentartatik minden utánzás törv. tütva. " németül is (54. kép). Készítőjük a „K. KRZIWANEK WIEN" cég. Második b. versóját (56. kép) fekvő téglalap alakúra komponálták, a K E betűket koronás drapériába helyezték, „Keglovich Emil fényképészet és festészeti műintézet 163 SZN 1896. máj. 17, jún. 3. SZH 1896. máj. 17. 164 SZH 1892. szept. 6. 165 SZH 1892. okt. 30. SZN 1893. máj. 24. SZH 1893. máj. 27. SZH 1895. máj. 3. SZH 1896. szept. 6, nov. 15. SZN 1896. szept. 6, nov. 15. Lásd még Péter L, Neves szegedi házak. Somogyi Könyvtári műhely 1974.

Next

/
Oldalképek
Tartalom