A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

1889-ben kellemetlenség érte őket, segédjük Platz Péter 45 frt előleggel megszökött.

137 Augusztusban „dalárdaünnepélyi emlék"-ként hirdették arcképeiket: „Mignon, Stefánia, kagyló, kabinet, Makart, boudoir és Paveü alakban, fekete és színezett, a legkisebbtől egész életnagyságig". A dalárda ünnepségek alkalmával az ünnepi menetről fölvételeket készített a Letzter és Keglovich cég. „Az egyik kép a kapu körül várakozó publikumot mutatja, a másik pedig a menetet. Az első kép igen szép tiszta, az arcok eléggé körvonalazottak, s fölismerhetők, a másik azonban részint a homály, részint a mozgás miatt kevésbé sikerült. Csakis a budai dalárokat lehet rajta tisztán látni. De annyiból mégis érdekes, hogy az óriási néptömegnek sűrűségét és a csoportokat megmutatja s így mint emlékkép a célnak megfelel. A képek ára darabonként 1 frt 50 k. A képekből sajnos egyet sem ismerünk. Ugyanígy csak újságból tudunk rakpart fényképeiről: „... a folyammérnökség rendelménye folytán tegnap a ledőlt rakpartról két fölvételt készített. Az első fölvétel történt délelőtt Új-Szegedről, a másik délután a "Merkur" hajóról és daczára a borús időnek, a fölvételek kitűnően sikerültek".

139 A következő érdekes fölvételük sem maradt ránk. „A magyar gyermekvüág közös kedvenc Pósa bácsija vétetett föl magáról egy jelmezfényképet... a torzonborz poéta egy tucat válogatott szép, aranyos baba közepette fotografíroztatta le magát" Keglovichnál.

140 1890 januárjában Gyömbér Pál hatszoros rablógyükos fényképét árulták darabonként 40 krjával.

141 Egy tavaszi hirdetésében újdonságokat is ajánl közönsége számára: „fényképek, aquareü, chromo és olajfestmények ... ami különlegesség gyermek-fényképészetünket ... épületeket, tájakat és ipartárgyakat... Újdonság!!! ... fölvételeket eszközlünk sötét lakrészekről, sőt lakodalmas házhoz is alkalmas az ezen czélra külön berendezett vüágító-készülékünk".

142 Majd egy nyári hirdetésében avval is megtoldja, hogy „éjnek idején" is fényképez.

143 1891-ben festői képességét dicsérik, a fél életnagyságú jelmezes hölgy aquareü képével kapcsolatban.

144 Februárban megörökítette „a jégpályát és a rajta korcsolyázó közönséget" a záróünnepély lefényképezésével.

145 Tavasszal H. Pauli Mariska „a szegedi színház csalogánya" valamennyi Szegeden játszott szerepében lefényképeztette magát a Letzter és Keglovich cégnél.

146 „Nyáron nagy szenzáció volt a Temesvárra küldött kb. 50 db arckép, megannyi Keglovich úr műve ... legnagyobb Rainer József főkapitány képe, életnagyságú olajfestmény ... díszmagyarban, fekete mentével és meggyszín-nadrágban, kardosán, kucsmában ... élethűsége finom kivitelű és élénk színezése frappáns hatást tesz ... kisebb méretű aquareü-kép ábrázolja élénk színpompával Vajda Sándorné úrhölgyet. Színes aquareü és cromoképek ... Nagy Ibolykáról, Bakonyi Rózsikáról, Gaál Endréről és 137 SZH 1889. máj. 8., SZN 1889. máj. 18. 138 SZH 1889. aug. 18. 139 SZN 1889. szept. 22. 140 SZN 1889. nov. 4. 141 SZH 1890. jan. 27. 142 SZH 1890. ápr. 6. 143 SZH 1890. jún. 8. 144 SZH 1891. jan. 11. 145 SZH 1891. febr. 22. Valószínűleg ezt közölte Kovács János Szeged népe 1901-ben megjelent könyvének 400. oldalán. 146 SZN 1891. márc. 23.