A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

metsző megjelölése nélkül (42-48.) és két metszővel is: „EISENSCHIML és WACHTL, WIEN. " (49-60.) vagy „F. Brunck Sönne, Nürnberg. " (61-62.) jelzettel. Második b. versója (35. kép) finom rajzú, hasonlít Garai első versójára, készítőjük is azonos. Kék mintás vagy fekete kartonra arannyal nyomták (63-70.), metszője „Leop. Türkei Wien." Harmadik c. versója fekete alapra arany nyomással készült (37. kép). A „Letzter és Társa fényképészet és festészeti műterem SZEGED" fölirat háromsorban, átlósan van elhelyezve, míg a „Kölcsey utcza 8 sz. A PRÓFÉTA SÖRHÁZ meüett" cím köralakban. Metszője: „EISENSCHIML és WACHTL, WIEN. * (88-95.). Negyedik d. versójának valamennyi változatát vastag kartonra nyomták, több sorban átlósan elhelyezve (96-126.). A „Letzter és Társa (özv. Lauscherné) Fényképészet és Festészeti Műterem Kölcsey-utca 8 szám. " szöveggel (39. kép) csak két fényképet ismerünk (96-97.). A „Letzter és Társa Fényképészet és Festészeti Műterem Szeged, Kölcsey-utca 8 sz. a "Próféta"sörház mellett. „ szöveget (41. kép) több fényképről ismerjük (98-118.). Ezeket fekete alapra arannyal nyomták, metszőjük az "EISENSCHIML és WACHTL, WIEN. „ cég. A „Letzter és Társa Fényképészet és Festészeti Műterem Kölcsey-utza 8 szám. " szöveg (42. kép) világos és fekete kartonra készült (119-124.) metszőjét nem ismerjük. Az egyszerű „Letzter és Társa Szegeden" szöveget (43. kép) vajszín alapra barnával nyomtatták (125-126.), készítője a „Leop. Türkei Wien. " cég. Ötödik e. versóján három érem szerepel 1876, 1879 és 1885-ből, így a versót 1885 és 1888 között használhatták (44. kép). A csontszín és fekete alapra arannyal nyomott versó készítőit egy fénykép kivételével (127.) ismerjük. A finomrajzú versó egyik metszője az „EISENSCHIML és WACHTL, WIEN. " cég (128-193.), a másik a „LEOPOLD TÜRKEL, WIEN" cég (194-208.). A két gyártmány rajzüag alig különböztethető meg. Fényképei: Az előlapok a cégjelzésekhez hasonlóan igen változatosak. Az épülő híd fölvételeiről 22*30 cm-es másolatok készültek. Az A. sorozat képeit drapp kartonon, annál vüágosabb, lekerekített sarkú, kettős csíkozás kereteli (eredeti nagysága 34*42 cm lehetett). A B. sor képeit 28*36 cm-es sima vajszín kartonra ragasztották, alatta lüa színű bélyegzővel cégjelezték. Díszes keretben: „Letzter és Társa fényképészek, Szegeden" két sorban elhelyezve. Az épülő Szegedről készített sorozat kartonja a hídépítés sorozatéval egyező 34*42 cm méretben, a lila bélyegzővel cégjelezve. Ugyanezt a kartontípust látjuk a kiégett színház fényképen is. Nagyméretű családi és csoportképeikhez kb. 34*41 cm-es kartont alkalmaztak, egyes daraboknál a fényképet sötétebb tónusú, zöldes vagy barnás sáv keretezi. Kisebb, album képei vizit (11*7cm), makart

126 (14.5*7.5 cm), kabinet (16*11 cm) és boudoir (20* 11 cm) formában készültek, eleinte még hagyományos vékony, majd lekerekített sarkú, rézsútos szélű vastag kartonból. Az a. verzós kartonokhoz többféle előlap járul (II-III, VIVIL). A kép alatt balra „LETZTER ÉS TÁRSA", jobbra „SZEGEDEN" (34. kép) vagy balra „Letzter és Társa", jobbra „SZEGEDEN" a fölirat. A b. verzós kartonok előlapja egységes (IV.), fekete alapon arany nyomásó, vonalkeret alatt az előző fölirattal (36. kép), a névben apró rajzi eltéréssel. 126 Hirdetése és a szakirodalom alapján. SZH 1889. aug. 15. és SZILÁGYI G.: A fotóművészet története. Bp. 1982. 96.