A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban
mok a város különböző pontjain késő délutáni órákig gyakran megismétlődtek..." Az eseményt a korabeli lap így örökítette meg: „Prüszkölő paripákon vad kegyetlenséggel rohantak rá az ártatlan népre. Tapodták és kaszabolták, ki eléjük került. Nem kellett semmit csinálnod, csak békésen áüottál vagy lépkedtél tova, mégis azon vetted észre, hogy bordáidat nehéz lovak patái horpasztják ketté, s fejed brutális csendőr kard ha10 sogatja. Március 15-én az egész város zászló díszben ünnepelt. Nemcsak a középületeken, templomokon, iskolákon lengett a nemzetiszínű lobogó, de sok magánházon is. Kivételt csak a megyeház és a pénzügyigazgatóság épülete képezett. A kaszinó tagjai zártkörű lakomára gyűltek össze a Nemzeti Szállóban, ahol március idusára Návay Lajos emlékezett. „Kik kérkedve szerettek hivatkozni a 48-i események nagy vívmányaira - mondotta -, azok ma e vívmányok árulóivá lettek." Ez a beszéd ürügyül szolgált a kaszinó eüeni támadásra. Barna Sándor és 18 társa a belügyminiszterhez feljelentéssel élt, és kérte a kaszinó feloszlatását és bezáratását. Kristóffy nem késlekedett, március 28-án a kaszinó működését felfüggesztette és a vezetőség ellen vizsgálatot rendelt el. A darabont kormány alatt kibontakozott nemzeti ellenállás hozta létre a Tulipánkert szövetség nevű társadalmi mozgalmat. Jelvényük a tulipán volt. A jelvények árából az ellenáüás anyagi bázisát próbálták megteremteni. A makói alakuló ülésen Návay Lajos tartott ünnepi beszédet. „A nemzetek történetében - hangsúlyozta - a megpróbáltatások súlyos ideje legtöbb esetben a nemzet újjászületésének volt előkészítője. Csak a gyenge ... nemzet eshet áldozatul a sors viszontagságainak, csak egy gyenge nemzet adhatja fel jogait, és ezek közül legfőbbikét: jogot a szabadsághoz, a függetlenséghez. A tulipánkert mozgalomnak Makón egyetlen emléke van: a Tulipán utca elnevezés, mely 1906-ban keletkezett. A Fejérváry- kormány bukása után a Tulipánkert szövetség elvesztette jelentőségét, 1907-ben beleolvadt az Országos Háziipari Szövetségbe. AZ ALKOTMÁNYOS REND HELYREÁLLÍTÁSA 1906. áprüis 7-én megalakult a Wekerle-kormány. Andrássy Gyula belügyminiszter még aznap kinevezte Návay Tamást Csanád vármegye főispánjává és visszahelyezte állásába Hervay István alispánt. A belügyminiszter intézkedésére a régi tisztviselők elfoglalhatták állásukat. Dedinszky főjegyző vonakodott távozni. Farkas László megbízott alispán átadta a pecsétet, a kulcsokat és fölszólította volt tisztikarát a távozásra. Erre Dedinszky annyit mondott: „Farkas Lászlót elismerem törvényes alispánnak, így az ő intézkedéseinek engedelmeskedem." A városházán is helyreáüt a törvényes rend, Farkas József polgármester elfoglalta hivatalát. Makó város közönsége húsvét másnapján áldozott a szabadság visszajövetele felett érzett örömének. Zászlódíszbe öltözött a város, este zenés fáklyás menet járta be az utcákat. Justh Gyulát tízezres tömeg fogadta a vasútállomáson. Cseresnyés János szabadságot vett ki, de arra még talált módot, hogy rendszerének kiszolgálóit megjutalmazza, átadta nekik a Júdás-pénzt. Az ide vezényelt csendőrség elhagyta a várost. A koüaboráns tisztviselők szintén távoztak, Budapestre költöztek. A Makói Újságban Dall Návay Lajos 1906. 88. 18 Makói Újság 1906. február 5.