A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban
alkotmány ellenes kormánnyal szemben - állapította meg Návay Lajos - a küzdelem hatékonyságát semmi sem fokozta annyira, mint azon körülmény, hogy nemcsak a megyei bizottság, hanem a legkisebb község is részt vett az eüenállásban." 8 Návay Lajos december 13-án a községi bizottságok elnökeihez felhívással fordult: „Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy a küzdelemnek csak akkor lehet eredménye, ha mindenki tehetségéhez képest egész részét veszi ki belőle. A legkisebb polgár is nagy érdemeket nyer az által, ha szüárdul ragaszkodik azon elvekhez, melyeket a közélet vezéralakjai már hónapok óta hirdetnek. Viszont egyszerű árulásnak minősíthető minden támogatás, mely a nemzet küzdelme eüen irányul és a törvénytelen kormány bűnös szándékait ezáltal ha még oly csekély mértékben is előmozdítani segíti. E helyi bizottságnak ma nem lehet nagyobb és fontosabb kötelessége annál, mint hogy a község lakóit az ismeretség szerint a bizottság tagjai közt azon célzattal szét ossza, hogy minden bizottsági tag a maga szűkebb (kijelölt) körében teljes nyomatékkal hasson oda, hogy a község becsülete azáltal legyen kifejezve, hogy a nemzeti ügynek egyetlen árulója sem akadjon a községben." 9 A megye újabb elutasító határozatára a kormány adminisztratív intézkedéssel válaszolt, 1905 december 1-vel beszüntette a megyének nyújtott állami dotációt. Ez a vármegye fizetésképtelenségét idézte elő, ami a tisztviselők anyagi károsodását célozta. Erre a megye törvényhatósági bizottsága kénytelen volt a tisztviselők ületményének folyósítását december elsejével fölfüggeszteni. Ugyanakkor Návay Lajos biztatására a tisztviselők egy 1896. évi törvénycikkre hivatkozva a közigazgatási bizottsághoz fordultak, hogy a belügyminiszter rendelkezését helyezze hatályon kívül. A közigazgatási bizottság érdemleges határozat hozatala késett, csak az áprüisi politikai változás után született meg. A kormány másik drasztikus intézkedése Cseresnyés János főispáni kinevezése volt. A megyei törvényhatósági bizottság 1905. november 28-án úgy határozott: „A törvénytelen kormány által kinevezendő és ezen kormány szolgálatában álló főispánt üyennek elismerni nem fogja, vele nemcsak a hivatali érintkezést tagadja meg, hanem elvárja a megye hazafias közönségétől azt is, hogy társadalmüag kiközösíteni fogja azon egyént, aki ezen gyászos szereplésre vállalkoznék. A vármegye tisztviselői karától pedig különösen elvárja a bizottság, hogy szigorúan alkalmazkodva a vármegye intenciójához, a kormány végrahajtó közegével minden hivatalos és magán érintkezést megtagad." 10 A bizottság azt is kimondta, hogy a kinevezett főispánt a végrehajtó hatalom törvényes eszközének nem ismeri el, beiktatását megtagadja, annak részvételétől a tisztviselőket elfutotta, és az alispánt pedig utasította, hogy a közgyűlési terem ajtaját pecsételtesse le és a termet vegye a megye őrizete alá. Hervay alispán még aznap tisztiszéket tartott, amelyen kiderült, hogy a további eUenáüás során öt tisztviselőre nem lehet számítani. A kinevezett új főispán utasította az alispánt, hogy december 16-ra hívja egybe a megye bizottságát, továbbá a főispáni pecsét és lakás átadására. A törvényhatósági bizottság december 14-i rendkívüli közgyűlésén kimondta, hogy Cseresnyés János főis8 I. m. 41-44. 9 Uo. 10 I. m. 55.
