A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

kényeskedéséről, kíméletlenségéről volt ismert városszerte. A városi levéltárban túlkapásairól egy doboznyi iratanyag van kigyűjtve, ebből egyet ragadunk ki. A makói ipartestület 1887-ben 243 aláírással panaszt nyújtott be eüene a belügyminiszterhez: „Tűrtük e botrányos áüapotot a türelem végső határáig, de ma már létérdekünk és a legfőbb fokra felingerelt városi lakosság nyugalma megköveteli, hogy a személyi és vagyon biztonságunk - a törvényesség örve alatt - oly durva s kíméletlen megsértését, minőt a helyi rendőrség f. hó hetedikén Erdei Bálint polgártársunkkal elkövetett, Nagyméltóságodnak köteles tisztelettel bejelentjük és Erdei Bálintban szenvedett közös sérelmeink gyors és erélyes orvoslását és megtorlását követeljük. Erdei Bálint egyike a legszelídebb, legbékésebb és éppen a miatt általánosan becsült és szeretett iparosoknak - ki mellesleg legyen megjegyezve tíz segéddel gyárilag dolgozik, s így vagyoni állása és adózására nézve is egyike a legtekintélyesebbeknek - Abeües Bernát nevű bérkocsistól egy kocsit vállalt teljes újjáalakítás végett. Erdei a kocsit, mivel neki senki hitelben nem dolgozik, csak azon föltétel meüett hajlandó kiadni, ha a kialkudott 39 forint munkadíjat megfizetik. Abeües ahelyett, hogy a kialkudott munkadíjat kifizette volna, a rendőrkapitányhoz fordult, hogy ez a kocsit pénz nélkül adassa ki. Ugyan az nap délutánján Abeües kíséretében öt szuronyos puskával fölfegyverzett rendőr jelent meg Erdei lakásán. A fegyveres rendőrök reája rohantak, kezeit s lábait összekötötték, mialatt Abeües a kocsit elvitte. Kegyetlen verés, rugdosások, csípések és lökdösések s hajtépések mellett a csaknem egy küométerre fekvő városházához cipelték. A makói ipartestület Cseresnyés Jánosnak azonnali fölfüggesztését és az ügy kivizsgálását kérte.

5 Kristóffy belügyminiszter jól ismerte Cseresnyést, neki pontosan ilyen basáskodó főispánra volt szüksége, hogy egykori megyéjét megrendszabályozza. Csanád megye részéről a lehető legjobb kezekben volt az alkotmányos küzdelem vezetése. A helyzet megkívánta, hogy 48 és 67 összefogjon, minden nézetkülönbség nélkül egyetlen platformról harcolt Justh Gyula és Návay Lajos. Justh Gyula a 48-as Függetlenségi párt egyik országos vezetője, az országház elnöke, 1884-től - egy ciklust kivéve - Makó országgyűlési képviselője. Ady Endre „egy bomlott korszak bomlasztójának és hősének, a második Bocskainak nevezte". Návay Lajos demokratikus szellemű liberális politikus, mindig a közélet tisztaságát tartva vezéreszméjének, valóban alkalmas volt arra, hogy az alkotmányos küzdelem megyei vezetője legyen. E két nagy politikus mellett inkább szenvedő alanya volt az eseményeknek Hervay István alispán és Farkas József polgármester. KÖZJOGI ESZKÖZÖKKEL FOLYTATOTT KÜZDELEM Hat nap múlva, 1905. június 27-én Csanád megye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott. Ezen Návay Lajos három pontból álló indítványt terjesztett elő: „a) ezredéves alkotmányunk sérthetetlensége nevében sürgősen kinyüvánítja, hogy neveztessék ki oly alkotmányos kormány, mely a parlament folytonos és felelőségteljes ellenőrzése alatt áüván, alkotmányunk sérthetetlenségét, a maga részéről is teljesen biztosítva látja, hogy: 5 ML PH 1887. I. 25, 47. 1897. I. 19.