A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

NÁVAY LAJOS ALKOTMÁNYOS KÜZDELME 1905-1906-BAN TÓTH FERENC Makó közéletének egyik fontos színtere az egykori megyeháza, a mai városháza volt. Első emeleti dísztermében fölcsendültek a legigényesebb ének és zeneszámok; helyet adott emlékezetes irodalmi esteknek, képzőművészeti kiállításoknak; de fontos politikai küzdőtér is volt. A nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia 1863-ban az akkori nagy aszály károsultjainakjavára itt tartotta hangversenyét. A művésznő 1879-től Lonovics József főispán hitveseként az épület lakója is volt. 1925-1930-ban a Stefánia Szövetség Tarnay Ivor alispán és Diósszüágyi Sámuel szervezésében itt rendezte jótékonysági hangversenyeit. Az énekesek közt Anday Piroska, Basüides Mária, Marschalkó Rózsi, Sándor Erzsi, Székelyhidy Ferenc; a hegedűsök sorában Telmányi Emü és Vécsey Ferenc; a zongoraművészek közül Jeanne-Mare Darré, Dohnányi Ernő, Fischer Annie lépett föl. Bartók Béla 1929. áprüis 5-én tartotta emlékezetes koncertjét. Espersit János itt rendezte meg 1909-ben Tornyai János, 1913-ban és 1926-ban Endre Béla maradandó értékű tárlatát. Rudnay Gyula növendékei 1929-ben itt mutatkoztak be. 1931-ben e terem falai között állította ki festményeit Vén Emü. A József Attüa Irodalmi és Művészeti Társaság 1947-től itt tartotta rendezvényeit. Máig az irodalmi és művelődési élet fontos színtere. Csanád megye megszűnése után, 1950-ben ide költözött a városi tanács. 1990-től az épületet városházának nevezik. A megyeháza mindenekelőtt politikai küzdőtér volt. A reforkorban, a 48-as forradalom és szabadságharc idején a liberális nemesi eüenzék politikája hatotta át. Itteni tevékenységéért Návay Tamás főispánt, Dedinszky Józsefet, Sántha Sándor másod alispánt a császári törvényszék halálra ítélte, kegyelemből várfogságot szenvedtek. Eötvös József 1869. januárjában ebben a teremben mondott emlékezetes beszédet. 1905-ben és 1906-ban innen vezette alkotmányos küzdelmét Návay Lajos. Az 1905. júniusában kinevezett Fejérváry-kormány parlamenten kívül álló volt, ezért tevékenysége Kossuth Ferenc szavaival: „alkotmány ellenes és iránta a képviselőház bizalommal nem viseltetik". Az egyesült eüenzék arra hívta föl a nemzet figyelmét, amíg az országgyűlés nem szavazott az adó beszedéséről és az újoncozásról, addig tagadják ezt meg. A Fejérváry-kormány 1905. június 21-én mutatkozott be a képviselőházban. Amikor a kormány tapasztalta a többségnek ellene megnyüvánuló bizalmatlanságát, kieszközölte a ház elnapolását. Mielőtt a ház széjjel oszlott volna, az ellenzék országos határozatot hozott: „A képviselőház az országgyűlésnek királyi leirattal történt elnapolását, mely nyüvánvalólag a nemzeti képviselet alkotmányos jogkörének és egyáltalában a nemzeti akarat törvényes megnyüatkozásának kijátszása végett eszközöltetett ki, alkot-