A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián (1835-ben és 1859-ben)
Szent János evangélista ünnepén csak énekes mise mutattatik be nyolc órakor. Krisztus születésének oktávájába eső vasárnapon a hajnali mise, melynek végén fölolvassák az evangéliumot, hét órakor tartatik, a többi, mint Advent első vasárnapján. Az Úr körülmetélésének ünnepén 57 a hét órai csendes mise alatt az Oltáriszentséget úrmutatóban kiteszik, és egészen az énekes miséig így marad. Az énekes misét megelőzően éneklik a „ Te Deum laudamus" himnuszt, mely a saját könyörgésével fejeztetik be. Ezután a népnek mind a mise előtt, mind a mise után előbb a „Tantum ergo", utána pedig a „Genitori" eléneklésével áldás adatik. A diákmisét és a szentbeszédet úgy tartják, mint Advent első vasárnapján, de délután az Oltáriszentség kitétele mellett vesperát mondanak. Az Úr körülmetélésének oktávájába eső vasárnapon, ahogy Krisztus születésének oktávájába eső vasárnapon elő van írva. Vízkereszt 58 ünnepén, ahogy Szent István első vértanú ünnepén. A Vízkereszt utáni első vasárnapon, ahogy az Úr születésének oktávájába eső vasárnapon. A második vasárnapon, avagy Jézus legszentebb nevének ünnepén, 59 ahogy Szent István vértanú ünnepén. A Boldogságos Szűz Mária tisztulásának ünnepén 60 az a sajátos dolog történik, hogy szentbeszéd után, de az énekes mise előtt van a gyertyák megáldása és a körmenet, ahogy a missálé előírja, a többi, ahogy Szent István vértanú ünnepén. Az egyéb más vasárnapokon semmi különös nem történik egészen ötvened vasárnapig, amelyen a „Te Deum" nélkül ugyanúgy az Oltáriszentség jelenlétében történik a könyörgés, mint ahogy az Úr körülmetélésének ünnepén tartatik. Délután az Oltáriszentségnél a pap által előimádkozva litániát mondanak. A következő, hamvazószerda előtti két napon, a reggeli időben nyolc órakor az Oltáriszentség kitételével misét mutatnak be. Hamvazószerdán 51 a nyolc órai énekes mise előtt megáldják a hamut, és a hívek fejére szórják. Nagyböjt első vasárnapján a reggeli ájtatosság úgy, ahogy egyébként, de közvetlen délután megkezdődik az előkészület a fiúk húsvéti gyónására. Ez az előkészület egyébként az első harangszóra, mely két órakor szokott lenni, minden héten kedden és csütörtökön megtörténik. Beharangozás után a Szent Kereszt szilánkját a Fájdalmas-oltárra helyezik, és itt hagyják egészen az ájtatosság végéig, mely ezen a napon úgy, mint a nagyböjt többi vasárnapján abban áll, hogy a „Tantum ergo" éneklése közben imádás végett kiteszik az Oltáriszentséget, majd a pap az oltár előtt középen térdelve marad, míg a kántor el nem énekli a néppel együtt a „Könyörülj Istenem" zsoltárt. 62 Ennek befejeztével és a „Pater noster" elhangzása után elénekli a bűnbánati verseket és könyörgéseket, majd elvonul az oltártól, az Oltáriszentségre takarót helyez, ezután elhangzik egy nagyböjti szentbeszéd, és ennek befejeztével a „Genitori" eléneklésével áldás adatik. Végül az, aki a beszédet tartotta a Fájdalmas-oltárnál a Szent Kereszt szilánkját a hívő népnek csókra nyújtja. 56 „Sz. János apostol és evangélista" december 27. 57 „Urunk körülmetélése, vagyis Újesztendő" január 1. 58 „Vízkereszt" január 6. 59 „Jézus sz. nevének ünnepe" január második vasárnapja. 60 „Gyertyaszentelő Boldogasszony" február 2. 61 „Hamvazószerda" mindig húsvétot megelőző hetedik vasárnapot követő szerda. 62 A zsoltár címe a latin szövegben magyarul van, ami jelzi, hogy ezt a zsoltárt a szertartás alatt magyarul énekelték.
