A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

lyamán kiderült, hogy kisebbségben marad és visszalépett. Kárpótlásul Dániel István megválasztása révén megüresedett főszolgabírói hivatalra Iosif Ambrust jelölték. A felforrósodott légkör következtében az első alispán fölfüggesztette az ülést és végül a kulisszák mögött megegyezés született. Ambrus fizetéses törvényszéki ülnök lett és románokkal töltötték be az agrisi szolgabírói, valamint az ottani és a jószáshelyi megürült esküdti hivatalokat. A bizottságok megalakításánál román tagokat is beválasztottak. A liberális vezetők az eüentétek csökkentése érdekében a későbbiekben is tettek engedményeket, mint például Petru Vank (Vánk Péter) szolgabíró beiktatását. Eötvös József által az országgyűlésre benyújtott szabadelvű iskolai javaslatot a bizottsági tárgyalás folyamán módosították. E szerint nem a tanulók többségének anyanyelve határozta volna meg az oktatást, hanem az a tény, hogy a növendékek értik-e a magyar nyelvet. Arad és Temes megye románjai tiltakoztak a javaslat eüen, és egyben az egyházi kongresszus megtartásának törvényi elrendelését kérték.

84 Június közepétől előtérbe került a nemzetőrség megszervezésének kérdése. A délvidéki események kapcsán június 13-án Szemere belügyminiszter a törvény eredeti intézkedésein túlmenően tömeges felkelést hirdetett, ezer lakosként 15 főben jelölve meg a kívánt létszámot. A megyei bizottmány magát „permanenciába" lévőnek nyüvánította és felkérte Rat püspököt főképp annak cáfolására, hogy a „románajkúakat" el akarják nyomni. Hadik Gusztáv, Mihai Cociuba és Sigismund Popovici kereste fel és a püspök oc ki is bocsájtotta körlevelét. A szervezőmunka eredményeként Román-Pécskán, Maxim Caracion vezetésével 400 főnyi nemzetőrség indult Nagybecskerekre. A kisperegiek 50 fős csapata Kovács József jegyző parancsnoksága alatt négy hétig szolgáltak. Magyar-Pécskáról 600 nemzetőr felváltva indult el. Július 25-én az aradi járásból Hofbauer főszolgabíró 9 településről 173 főt indított a pécskai táborba, habár egyelőre csupán 24 lőfegyverrel rendelkeztek. Nemzetőrség alakult Gyorok mezővárosban, mintegy 80 fővel. Kisebb egységek alakításának lehetősége körvonalazódott a két Simándon, Kurticson stb. Soborsin állandóan 26 egyént küldött a táborba. Az aradi nemzetőröket Kossuth Lajos is megdicsérte a július 11-i verseci csatában való helytállásukért. Radnán a létszám 79 főt ért el, viszont kérelmezték, hogy egyszerre csak felerészben vessék be őket. Mondorlakon és Csicséren is toboroztak nemzetőröket. Szentannán csak a magyarok és zsidók esküdtek fel. Habár Szemere tervei nem valósulható tak meg, július végéig a megyéből mintegy 1000 fős csapat vonult a harctérre és később fel is váltották őket. A nemzetőrség megalakításánál elkerülhetetlenül beidegződött hagyományok is érvényesültek. Több község úgy oldotta meg feladatát, hogy közpénzen fogadtak fel jelentkezőket (Mondorlak, Csicsér stb.) Számos helyen a felhívás eredménytelen maradt, sőt Agrison a község utólag meggondolta magát.

87 A katonai helyzet romlása arra késztette a megyét, hogy Krassó megye megoldásával kísérletezzék. Kérték, hogy Murgu vegyen részt a felvilágosító munkában, az or84 ALA - AC 1261, 1279, 1280, 1440, Kossuth Hírlapja VII. 14, Arad VII. 4, BEER János: Az 18848/49 népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954, 229, 613-621. 85 ALA - AC 1099, 1102, 1158. 86 ALA - AC 540, 1208, 1288, 1259, 1361, 1499, 1500, SZONDY Imre: Az Egyekből lett Kispereg története. Arad, 1887. 49. Kossuth Hírlapja VII. 21. 87 AC 1257, 1258, 1277, 1285, 1239, 1240, 1365, 1568, 1573, 1724, 275/1849.