A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

te, hogy a magyar parasztokat robotra hajtsák, ellenállást váltott ki. Draucon a világosi vásárból a forradalomról szóló hírekkel hazatérő lakosok egy része Kotsuba Melentie nevű bocskoros nemes vezetésével kísérletet tettek az uradalom által pártfogolt bíró há­zának felgyújtására. Kisebb zendülés robbant ki Kovaszincon áprüis 2-án az urdalami ispán ellen. 50 Pankotán a bíróválasztás forrósította föl a kedélyeket. A némt bíró elha­lálozása után az uradalom Péter Pfeifer megválasztását erőszakolta, habár éppen a né­met mesteremberek visszaéléseket hánytak szemére, a soros románok pedig jogaikat követelték. Végül a főszolgabíró, az alispán utasítására, az uradalmat kiiktatta és a pár­tok kibékülve bírót választottak. Csernovits-Simándon március 30-án a parasztok vízál­lásos földeket és a kirobbant mozgalom nyomán területek kiosztását abba keUett hagy­ni. Az alispán nyomban intézkedett, hogy hajtsák végre maradéktalanul a bíróság határozatát, és így nyugtassák meg a lakosokat. Nádori intézkedések nyomán a megye küldöttséget nevezett ki az óbánkútiak folyamodása ügyében, akik tartozásukat a főhaszonbérlővl szemben 60.000 Ft-tal akarták megváltani. Mivel a küldöttés valójában tétlenkedett, később az Igazságügyi Minisztériumhoz fordultak. 51 A helyszínre kiszállt bizottmány április 4-én jelentette, hogy az eleki járás községei­ben ismertették a miniszterelnök körleveleinek „foglalatját", és felszólították a népet a rend fenntartására. Általában csendet tapasztaltak, mi azon körülményeknek legin­kább tulajdonítható, hogy az ezen kerületben létező birtokos urak a jobbágyok úri tartázásai követelésétől önként eláüottak. A simándi kerületben szintén felmentették a parasztokat az úrbértől. Jellemző, hogy a négytagú megyei választmány egyik tagja Pavel Petrüla volt. A világosi járás Hegyalja kerületében a választmány három magyar és két román résztvevője hangsúlyozták, hogy a „jobbágyok úrbéres viszonya tökéletes megszüntetésére már országos törvény hozatván" az csupán királyi szentesítést igé­nyel. Megígérték, hogy addig teljesítik kötelezettségeiket. Az uradalmakat azonban föl­szólították, hogy tartózkodjanak aa erőszaktól. Zarándon a küldöttségnek kérvényt nyújtottak át, amelyhez igényelték, hogy a földesúr építse fel a templomot, iskolát és a községházát, amelyre a mezőváros áthelyezésnél kötelezettséget váUalt. Fel is szólítot­ták gróf Gyulait, ő azonban fittyet hányt a megyére. 52 A körösközi kerület községeit Galcz Béla főmérnök elnökletével működő bizottság járta be, köztük Sigismund Popovici (Popovics Zsigmond), a későbbi képviselő. A lako­sok az előterjesztéseket „megelégedéssel hallgatták". Az erdőháti kerületben a nép a hirdetést „nagy örömmel vette tudomásul", annál is inkább, mivel jobbágyi terheik máris megszűntek. A borossebesi kerületben a földesurak az úrbérrel, „már a kihirde­tés előtt ön jószántukból felhagytak". A butyini kerületben a kerületi választmány útja valóságos diadalút volt. A kihirdetés alkalmával azonban számos kérdés merült föl. Holdmézesen a román bocskoros nemesek évtizedek óta harcban áUtak a KorneUi családdal. Felpanaszolták, hogy helyzetük a jobbágyokénál kedvezőtlenebbül alakul, mivel földjeiket szerződés alapján használják és az okmány sincs kezükben, amely kötelezettségeiket szabályozza. A süingyiai kerületben fölszólították a parasztokat, hogy szolgáljanak tovább. A jelen­tésből azonban kiderül, hogy a rend teljes „az úrbéri szolgálatok megtagadásán kívül". 50 ALA - AVC 307, 331, 332, 352 ,754. 51 ALA - AVC 296, 301, 329, 360, AC 644, 646, MR 5027. 5094. 52 ALA - AC 367, AVC 415, 430, MR 5037.

Next

/
Oldalképek
Tartalom