A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

A forradalom hírét több fejlettebb helységben örömmel fogadták. A galsai főszolgabíró március 26-án jelentette, hogy Világoson, Galsán és Pankotán az uradalmak kitűzték a zászlót. A rendzavarástól rettegő megyét arról biztosították, hogy a hírek „a népnél örömérzésnél egyebet nem gerjesztettek". Ezt alátámaszotta a világosi uradalom, amely megszüntette az úrbéri munkát, Pankotán pedig önkéntes alapra helyezték. Magyar-Pécskán a szószóló kérte, hogy a hatóságok máris az új törvények szerint intézkedjenek. Radnán a lakosok „a legmelegebb rokonszenvet érezték" a nemzetőrség felállítása iránt.

4 A megye élén az átalakulás simán ment a tisztikar politikai hovatartozása folytán. Arra törekedtek, hogy a megyében csendben bevárják a márciusi törvények életbe léptetését és azután békésen megvalósítsák. A hatalmát vesztett adminisztrátor helyébe március 20-án „köznemesi választmány" alakult és ebben Fábián Gábor, Török Gábor és néhány szabadelvű vezető személyiség vett részt. Megalakították a kerületi választmányokat és ezekben szerepet vállalt a román értelmiség is. Pécskán elnökké Maxim Caracion (Karácsonyi Miksa) esperest választották. A vüágosi hattagú bizottságban Teodor Popovici (Popovics Tivadar) és Gheorghe Popa de Teius (Popa György) püspökségi jogász foglalt helyet. A románok részvételét természetesen a márciusi törvények jellegének tudhatjuk be.

47 A megye utasította tisztjeit, hogy járják be kerületeiket és intsék nyugalomra a népet. Március 27-én az eleki járáshoz tatrozó Székudvarról jelentették, hogy a faluban híre járja egyes Békés megyei földesurak intézkedésének, akik „feloldották" az úrbéri terheket. A magyar és román parasztok nagy része megtagadta a robotot és a római katolikus és görögkeleti lelkészek sem tudták befolyásolni a jobbágyokat. Hasonló magatartást tanúsított Sikló, Otlaka és Nagypü is. Eleken és Gyulavarsándon a németek, magyarok és románok a békési példára hivatkoztak. Éppen ezért a megye igyekezett Békésből további híreket szerezni. Küldöttje, az eleki szolgabíró, áprüis 7-én jelentette, hogy Csaba és Szarvas beszüntete az örökváltság fizetését, Gyoma és Szarvas pedig bizonyos földeket visszakövetelnek. Három község új jegyzőt választott, a szolgabíró szerint azonban ez Békésben „nem igen újság, mert ott a nép alkalmazza ezeket". Habár március végén a megye legnagyobb részéből megnyugtató hírek érkeztek, az előrelátó alispán március 28-án utasította a megyei tiszteket, hogy szólítsák fel az uradalmakat és ezek a kihirdetés mellőzésével tartózkodjanak az úrbér követelésétől.

48 Március 30-án tartott kisgyűlésen a magyar liberális vezérférfiak mellett megjelentek a románság képviselői is, mint lean Rat (Rácz János) aradi esperes és Pavel Petrüla (Petriüa Pál) uradalmi ügyész. Török Gábor javaslatára elhatározták, hogy a kerületi választmányok minden településen szólítsák föl az uradalmakat, hogy „senkit járandóságaik teljesítésére ki ne rendeljenek". Az alispán már előzőleg üyen értelemben nyugtatta meg a hozzáforduló községi bírákat (Szentanna, Magyar-Pécska, Székudvar stb.). Nyugtalanságra adott okot a pillanatnyi ezüstpénz hiány, amely felidézte a napóleoni háborúk után alkalmazott bankóérvénytelenítés rémálmát.

49 A további intézkedések szükségességét indokolta az a tény, hogy az eleki járás példája ragadósnak bizonyult. Március 30-án Nagyzerinden az uradalmi tisztek kísérle46 ALA - AVC 296. Aradi Hirdető IV. 8. Arad megyei Múzeum (következőkben M R / 5022. 47 ALA - AVC 333, 436 48 ALA - AVC 303, AC 426. 49 ALA - AC 585, 589, 592, AVC 338, 355, 392, 411, 448, 494.