A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
Gruber ahhoz az órásnemzedékhez tartozott, amely még az iparszabadság behozatala előtt tanulta mesterségét. Származására vonatkozó közvetlen adatok hiányában csak valószínűsíteni tudjuk német eredetét.Már családneve is erre utal, valamint az - a magyaroktól rendszerint idegen - sajátos névhasználata, hogy ti. keresztnevét (sőt két keresztnevet is viselt!) sohasem írta ki, mindig csak kezdőbetűivel rövidítette. Ezt a gyakorlatot aztán azok a hivatalos szervek is átvették, mellyekkel munkája során kapcsolatba került. Hogy keresztneve József volt, az egyedül abból az 1884. február 12-én kelt levélből ismeretes, melyet a főpénztári tisztség intézett a tanácshoz. 33 ' A német származására utaló további körülmény, hogy a városházi toronyóra száüítására vonatkozó szerződéskötés közvetlen előzményeként Gruber a „vállalati feltételeket" - „tévedésből" - német nyelven szerkesztette. Eletének anyakönyvezett eseményeiről nem sikerült adatot találni. 1870/71 fordulóján 4 évre inasnak szegődött hozzá Lővy Antal, aki azonban alig egy esztendő múltán önhatalmúlag otthagyta őt, „mert Grubernál mit sem tanult és a múlt télen át [ ti. 1871/72 telén] a vasútra való küldözgetésekre használtatott". A fiú ezek után - anyja egyetértésével - Auer Józsefhez állott be. Gruber nem hagyta annyiban a dolgot: panaszt tett a kapitányi hivatalnál. A valamennyi érintett jelenlétében tartott meghallgatás során Gruber éles szóváltásba bocsátkozott Auerrel és Auert, sőt a kapitányi hivatalt is sértő gorombaságokra ragadtatta magát. Auert dorgálásban részesítették, Grubert 5 Ft pénzbírsággal büntették. Tudomásunk szerint az 1876-ban Szegeden megrendezett kiállítás az egyetlen, melyen kiállítóként részt vett. „Hazai felszerelésű óraműveiért" - melyek között saját találmányú, sőt „játszókészülékkel" biró órák is szerepeltek - érdemérmet kapott. 340 Nevét ott találjuk az 1879 évi nagy árvíz károsultjai között. A Palánk 111 számú házingatlanjának becsértéke 1200 Ft-ot tett ki. Jó üzletmenetére utal, hogy akkori kereseti adója 51 Ft volt, 5 Ft-tal több, mint Nigrényi Pálé. 341 1880-ban Grubert újabb súlyos káreset érte: március 4-ének éjjelén ismeretlen tettesek kirakatának alsó üvegtábláját bezúzva behatoltak Iskola utcai üzlethelyiségébe és ott levő árukészletének nagy részét eüopták. 342 Az eltulajdonított tárgyak - 7 db aranylánc, 13 db ezüst- és 18 db bronzlánc, 1 skatulya aranygyűrű, 5 db aranyóra, 2 db női aranyóra, 1 db remontoire óra és 28-30 db különböző szerkezetű ezüst óra - egy szegedi viszonylatban közepes nagyságúnak tartható óra-ékszer kereskedés árukészletének feleltek meg. A szegedi órások 1898 évi név- és címjegyzékében Gruber neve már nem fordul elő. (illetve cége) eddigi tevékenységét egy másik vállalkozóéval összemérjék. Mert „valamennyi toronyóra nem csak jelenleg áll, hanem már több hónapon keresztül rendetlen és szakadatlan kezelés és hanyagság folytán közbotránkozást okozó felületességgel volt ellátva", míg „Brauswetter János müórás, a város összes óráit évtizedeken keresztül közmegelégedésre javította és kezelte, úgy, hogy nevezettnek vállalati ideje alatt a jelenlegihez hasonló visszásságok és rendetlenségek elő nem fordultak. " (CsML. IV. B. 1402. a. 1899. jún. 15. Nro. 270.) Brauswetter János végelgyengülésben hunyt el 1903. november 23-án. (Szeged Belvárosi Plébánia. Ht. Ak. XIV. köt. 203 recto - 204. verso.) Temetése november 25-én volt a belvárosi temetőben. A temetési szertartást Varga Ferenc apátplébános végezte. 337 CsML. IV. B. Fasc. 7428/83 Nro. 2365/84 338 u. o. Nro. 14271/83. 339 CsML. IV. B. Fasc. 4574/72 Nro. 7198/72 340 Név- és tárgymutató 1876. 85. old. ; Emlékkönyv 1876. 336. old. 341 CsML. IV. B. 1406 g. Nr. 1. 285. folyószám alatt és Nr. 6. 111. házszám alatt. 342 Szegedi Híradó. 1880. márc. 5. Helybeli újdonságok rovatban. - Köszönjük T. Knotik Mártának, hogy erre a cikkre volt szíves felhívni a figyelmünket.
