A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

ria - Palánkban levő 873. szám alatti - házában élt lakóként. Ingatlanokkal nem rendelkezett.

242 Valószínűnek látszik, hogy Brauswetter az 1871 évi árlejtésen nem pályázott. Figyelmét és energiáját egy számára sokkal fontosabb ügy kötötte le. Egy szabadalmaztatott találmány elsőbbségéért folytatott éveken át éles küzdelmet rokonával, az ugyancsak jó hírnevű, helybeli Auer József órásmesterrel. A köztük való rokonság onnét vette eredetét, hogy Auer József nagyapja - Mihály - Braus wetter János anyjának, Auer Annának volt a fivére. Auer József Szegeden született 1843. áprüis 3-án.

243 Apja szabómester volt. Az ifjú, meg nem nevezett hely(ek)en tanulta az órásmesterséget, majd külföldön szerzett magasabb kiképzést.

244 Szegeden a Frumm-féle házban megnyitott műhelyéről az első adat 1869 júliusából való.

245 Auer 1869. május 15-én Szegeden a palánki templomban Zeü Emüia 17 éves hajadonnal kötött házasságot,

246 majd rövidesen bekövetkezett megözvegyülése után 1875. szeptember 8-án Kunszt Matüddal lépett frigyre.

247 Gyermekei közül csak György, Jenő és Lajos érte meg a felnőttkort. Apjuk mesterségét egyikük sem folytatta. Auer rendszeresen bemutatta óráit az 1870-es években megrendezett hazai és külföldi iparkiaüításokon, s velük számos elismerést szerzett. Londonban (1871) kiáüítási diplomát, Kecskeméten (1872) ezüst érmet kapott. 1873-ban (vagy az előtt) a pesti Iparegyesület adott ki részére dicsérő oklevelet

248

. A szegedi iparműkiáüításon (1876) érdeméremmel jutalmazták „kitűnő újításokkal párosult, haladást és műízlést tanúsító" óráit.

249 Párizsban (1878) mention honorable-t Ítéltek neki

250

, Székesfehérvárott (1879) „kiállított óráinál tett javításaiért" ezüst éremmel tüntették ki.

251 A Palánk 278. szám alatti - 1500 Ft. becsértékű - háza átvészelte a nagy árvizet.

252 Ugyanabban az évben a város legtöbb adót fizető polgárainak sorában Auer volt a küencvenharmadik.

253 1883-ban megjelent hirdetésében „dúsan fölszerelt raktárát" s „a kor színvonalán áüó műhelyét" ajánlotta a közönség figyelmébe. Javítási munkákat váüalt és saját készítésű, új találmányú óráit kínálta eladásra.

254 A toronyórák iránt viszont nem tanúsított érdeklődést: velük kapcsolatos munkákra önszántából sohasem váüalkozott. Felülvizsgálatukat mindahányszor kijelölt szakértőként végezte. Több éven át tartó vesebetegség után hunyt el 1902. június 20-án.

255 Az Auer és Brauswetter között 1871-ben kirobbant konfliktus megértéséhez tudni keU, hogy Auer 1870. augusztus 31-én és szeptember 2-án beadott találmányi leírása 242 CsML. IV. B. 1406. g. Fasc. 2. Nro. 1717. 243 Szeged Belvárosi Plébánia. K. Ak. X. köt. oldalszám nélkül. 244 Szegedi Napló. 1902. jún. 21. 4. old. 245 Tésikné Knotik Márta szíves közlése. 246 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. VI. köt. 27. old. 247 Szeged Belvárosi Plébánia. . Hz. Ak. VI. köt. 144. old. 248 Katalógus, 1873. 179. old. 249 Emlékkönyv, 1876. 336. old. 250 Hivatalos jelentés 1878. 35. old. 251 Emlékkönyv, 1879. 333. old. 252 CsML. IV. B. 1406. g. Nro. 11. 253 CsML. IV. B. 1402. a. 1879. dec. 28. Nro. 572. 254 Szegedi kalauz. 1883. Szerk.: Farkas Antal. Szeged, 1883. 150. old. 255 Szeged Belvárosi Plébánia. Ht. Ak. XIV. köt. Nro. 125. -