A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

Alig két év múlva a palánki toronyóra „régisége miatt" teljesen használhatatlanná vált. Az idő viszontagságaihoz az emberi gondatlanság is hozzájárult, s valószínűleg ez utóbbi pecsételte meg végképp az óra sorsát. 1843. őszén ugyanis a toronyban meszelést és tisztogatást végző kőművesek kiszaggatták helyéről az óraművet védő deszkázatot és súlyosan megrongálták magát az órát is.

151 A polgármester tanácsi megbízásból 1844. november 26-ig köteles volt „a palánki óra ujoni elkészítése eránt" versenytárgyalást tartani.

152 Az „árverés"-t nagyfokú érdektelenség jellemezte: Bognár Lajoson kivül egyetlen érdeklődő sem jelent meg. Az ajánlattételre felkért „Budai orás mester" nem is válaszolt. A tárgyalások Bognárral kezdődtek meg, s egyelőre csak a javítás lehetőségét mérlegelték. Az ügyben eljáró helyettes polgármester, a számvevő és a szószóló a Bognár Lajossal való megáüapodás előtt - meg nem nevezett - szakértőkkel a palánki órát újra megvizsgáltatta. A szakértők jelentős költséggel ugyan, de javíthatónak tartották a szerkezetet. E vélemény jogosan ébresztette fel az említett három városi tisztségviselőben azt a gyanút, hogy a javított toronyóra járása néhány éven belül ismét megbomolhat, „s akkor kéntelen leendne a Ns. Város szinte költekezni". Helyesebbnek tartották tehát egy új óra készítését, 3 vagy 6 évi jótállás kikötése mellett. Bognárt arra kérték: a javításra és az új óra készítésére egyaránt nyújtson be ajánlatot.

154 Az „Ár-Jegyzék" szerint a javítás - 600 pFt-ért - magába foglalta volna valamennyi tengely, valamint az elkopott fogaskerekek cseréjét, rézből való új perselyek továbbá a számlapok készítését. Az új óra: rézből való kerekekkel és perselyezéssel, acél tengelyekkel és természetesen új számlapokkal és mutatókkal - Bognár ajánlata szerint 880 pFt-ba került volna.

155 Az új toronyóra készítésére Králik Sámuel pesti polgári órástól is érkezett ajánlat.

156 A vele való kapcsolatfelvétel körülményei nem ismeretesek. A besztercebányai evangélikus családból származott, 30 éves Králikot akkor még nem övezte az a nimbusz, amire érett férfikorában tett szert.

157 1829-től öt éven át egy bécsi órásműhelyben inaskodott, majd hazatérve Pesten telepedett le, ahol Hahn Gáspár meüett lett segéd.

158 Remekének elkészítése és bemutatása után 1843.május 14-én lett mester („Grossuhrmacher Meister"), s a pesti óráscéh tagja.

159 Két év múlva őt választották a céh elöljárójává! A Králik ajánlatában leírt toronyóra negyedes ütőművel ellátott, anker-járatú szerkezet, melynek vázát csavarkötések erősítik össze. A váz hossza 3,8 láb és 3 hüvelyk (126,3 cm), szélessége 1,8 láb és 6 hüvelyk (71,7 cm) és magassága 2,8 láb (87,3 cm). A 151 CsML. IV. A. 1003. a. 1843. dec. 4. Nro. 4365. 152 CsML. IV. A. 1003. a. 1844. szept. 27. Nro. 3514. 153 CsML. IV. A. 1003. a. 1844. dec. 23. Nro. 4716. - Az utalás Rauschmann Józsefre vonatkozhat, aki legkésőbb 4 hónap múlva már halott volt. Buda város tanácsa 1845. május 9-én utasította az örökösöket, hogy Rauschmann óracsináló címerét 15 napon belül szedjék le és legényeit bocsássák el. (BTM. Céhes iratok gyűjteménye. Lt. sz. 70.) 154 CsML. IV. A. 1003. d. Nro. 2242/1845. 155 u. o. további jelzet és dátum nélkül. Az árjegyzék aláírása: „Bognár Lajos Torony Ora Készitő". 156 u. o. további jelzet és dátum nélkül. Az „Überschlag" gót betűkkel van írva, terjedelme egy oldal. 157 „Hogy mennyire örvendettek az ő művei mindig a szakértők osztatlan elismerésének, arról legjobb bizonyságot tesz azon körülmény, miszerint azok minden, 1841 óta tartott kiállításnál érdemekkel lettek kitüntetve, és ő maga 1852-ik évben a párisi Académie National által tagul neveztetett ki. " - {Világkiállítás 1868. 26. old.) 158 Gellén 1887. 218. old. 159 A pesti óráscéh mesterkönyve. 1761 - 1858. - BFL. LX. 29. 1. 16. old.