A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
- 1832-ben töltötte be 60. évét - javai alapvetően aligha változtak 1844. február 25-én bekövetkezett haláláig. 110 Milkovitscsal ellentétben Bognár fiatal volt (a szakértői kijelölés idején) és nem is szegedi polgár fia. A Szöregről származó 22 éves ifjú 1815. április 30-án kötött házasságot a 17 esztendős Priváry Veronnal. 111 1830-ban - már mint deszki kovács - Aradra szándékozott költözni.Kérte a szegedi tanácsot, járjon közbe érdekében a helybeli kovács céhnél, hogy „nagyob Remekjit ki mutassa". Ha ez teljesül - ígérte Bognár - soha nem fogja mesterségét Szegeden gyakorolni. 112 Az ügy útját tanácsi megbízásból Petrovits János céhbiztos egyengette. Június 29-én Bognár a remek „tökéüetes el végzése utánn a helybéli Kováts Czéh által el fogadtattván mint füiális Kováts Mester bé 1 1 Q vétetett." Néhány hónap elteltével váratlan fordulat történt: Bognár „több elő hordott okoknál fogva" (mikből sajnos egy sem ismeretes) polgárjogért folyamodott a szegedi magisztrátushoz. 114 Mint „józan és jámbor magaviseletű" egyén megkapta a letelepedési engedélyt, majd a következő évben a polgárjogot. 115 1831. március 6-án „minek utánna a Barom Orvosság Tanulásaiul" felmentették - a szegedi kovács céh mint mestert - felvette tagjai sorába. 116 A toronyórák felülvizsgálata azonban a két szakértő közreműködésével még júniusban sem történt meg. A választott község viszont ismételten sürgette az elvégzését, annak kapcsán, hogy Farkas Mihály újabb kérvényét tárgyalták, melyben „mint a többi Városi Órákat, úgy ezt is [ ti. a rókusit] egyedül reája bizattatni" kérte. 117 Farkas reményei a rókusi óra kezelési jogának megszerzését ületően tavasz óta egyre fogyatkoztak, mert áprüis 15-e óta ezt a toronyórát már Bognár Lajos vette kezelésbe, igaz tanácsi határozat nélkül. Pályázatával szeptember 16-án foglalkozott utoljára a magisztrátus: döntésük meghozataláig további türelemre intették őt. 118 Farkas további tevékenysége nem ismeretes. Negyvenhárom éves korában halt meg 1835. május 21-én. 119 1833 nyarán Beró János szószóló ajánlatot kért a négy városi toronyóra kijavítására Rauschmanntól (nyüvánvalóan az időközben mégis elvégzett szakértői vizsgálat feltárta a hibák mibenlétét), aki 10 évi jótállás mellett 930 vFt-ért kész volt a megbízást elfogadni.A választott község szerette volna ha helybeli és nem vidéki mester kapja ezt a munkát, ezért tüstént behívatták a „már ez előtt több ízben könyörgő" Farkas Mihályt. Farkas gondolkodóba esett és döntésére haladékot kért, 120 majd ajánlatától eláüva vállalkozási hajlandóságát lemondta. így a megbízást Rauschmann József kapta: 6 évi jót110 Szeged Belvárosi Plébánia. Ht. Ak. VI. köt. 6. old. 111 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. IV. köt. 82. old. 112 CsML. IV. A. 1003. a. 1830. ápr. 26. Nro. 1468. 113 A szegedi kovács céh szabadító-, szegődtető- és protokollumos könyve. - MFM. Céhtörténeti gyűjtemény. Vt. 59. 1. 27. 114 CsML. IV. A. 1003. a. 1830. aug. 9. Nro. 2458. 115 CsML. XV. 15. 8. doboz Nr. 33. 138-as szám alatt. 116 A szegedi bognár-kovács céh protocollumos könyve. 1743-1860. MFM. Céhtörténeti gyűjtemény. Nro. 303. (Leltári szám nélküli.) 117 CsML. IV. A. 1002. a. 1833. jún. 19. Nro. 88. Az ügyet a magisztrátus is megtárgyalta: CsML. IV. A. 1003. a. 1833. júl. 19. Nro. 2163. 118 CsML. IV. A. 1003. a. 1833. szept. 16. Nro. 2741. 119 Szeged Belvárosi Plébánia. Ht. Ak. IV. köt. 179. old. 120 CsML. IV. A. 1002. a. 1833. aug. 19. Nro. 150.
