A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

Farkas 1830-ban szerzett Szegeden polgárjogot. Már 1828-ban is itt élt mint házaszsellér, de mesterségét nem gyakorolta. 116 -öl belső telekkel, továbbá némi gyümölcsössel rendelkezett és egy tehenet tartott.

89 Az 1833-as esztendő tavaszáig több jelentős esemény történt, ami Farkas későbbi magatartására, ténykedésére nem maradt hatás nélkül. Először is: befejezéséhez közeledett a rókusi templom 1829 augusztusa óta tartó építése. A templom toronyórájának elkészítésére az ország egyik legnevesebb szakemberét - Rauschmann József budai órást - kérték fel. Rauschmann azidőtájt „O Herczegségének a Nádor Ispánnak Udvari Orássa" volt

90 s emeüett mint polgári órás űzte iparát.Vándorévei alatt Nyugat-Európában - kiváltképp Párizsban - tökéletesítette ismereteit.Megismerte a német hagyományos toronyórák építési módját is.

91 Hazájába visszatérve 1812. október 4-én mutatta be remekét, s miután az „ jónak találtatott" felvették a budai nagy- és kisórakészítők céhébe, mint Gross Uhrmacher"-t.

92 Első (ismert) toronyórája 1821-ben került ki műhelyéből, s ez József nádor főherceg alcsúti kastélya számára készült.Ez volt az első horizontális toronyóra hazánkban.

93 Más budai és pesti órásokhoz hasonlóan, ő is főleg a kevésbé iparosodott Alföldről kapott megrendeléseket: 1828-ban a szentesi, 1838-ban a tiszaburai református templomoknak szállított toronyórát.

94 Addig végzett munkáiról, korábbi megrendelői által kiadott „több rendbeli Bizonyítványai" arról győzték meg a szegedi gazdaszék 1832. július 5-i ülésének résztvevőit, hogy „Mesterségében igen járatos". Rauschmann 1300 vFt-ról szóló költségvetését Beró János terjesztette a testület elé. Tisztában voltak vele és máris mérlegelték, hogy a mester Budáról való le- és felutazásának költségeit a városnak keü áünia.

95 Augusztusban Rauschmann már el is kezdte a munkát. E hónap 13-án tanácsi utasításra 750 vFt-ot fizettek ki neki előlegként.

94 Öt évvel azelőtt Rauschmann, a szentesi magisztrátushoz írt levelében leszögezte:"Egy közönséges torony óra csinálására három holnap kívántatik, sőtt szükséges.Nagyobb üdöre van következésképp szükségem a horizontáli Órára."

97 Hogy a rókusi templomé müyen szerkezetű volt, az az iratokból nem derült ki. Mindössze annyi ismeretes róla, hogy 24 órai felhúzású és ollójáratú volt. Magát az órát sem lehet már megtekinteni, mert 1885-ben egy árverésen egy szegedi lakatos 88 CsML. XV. 15. 8. doboz. Ö. 26. Nr. 33., 98-as sorszám alatt. 89 Consr. regn. 1828. Szeged. Nro. 2183/13. OL. Filmtári dobozszáma: B 252. 90 így irta alá Szentes város tanácsához intézett levelét, 1827. július 30-án, melyben egy toronyóra készítésére szóló megbízására közölte észrevételeit. Az irat több olyan részletet tartalmaz, mely bepillantást enged műhelytitkokba, az órakészítés és felállítás folyamatába. (CsML. Szf. L. V. 102. c. Nro. 1868.) 91 Gemeinnützige Blatter. 16. évf. 1826. okt. 29. sz. 689-690. old. - Hogy Münchenben tanult volna: ennek a korabeli dokumentumokban semmi nyomát nem találtuk, viszont egy asztali órájának 1935-ben készült leíró kartonján az olvasható, hogy e szerkezet kialakításánál Rauschmann a Münchenben tanultakat kamatoztatta. (Az óra lelőhelye: BTM. Ltsz. 17034.) 92 Meister Buch der Ehrsamen Gross und Klein Uhrmacher Innung in Ofen. (A budai nagy- és kisórás céh mesterkönyve. 1799-1866.) BTM. Ltsz. 2317. 93 Gemeinnützige Blatter, i. h. 94 PAPP Lajos: A szentesi réf. egyház története. (1965). Kézirat. 1. köt. 52. old. (TtREL. I. 8. c. 7. dobozban); JÁKÓ BALÁZS: A tiszaburai ref. egyház története. (1917) Kézirat. 7. old. (TtREL. I. 8. c. 6. dobozban). 95 CSmL. IV. A. 1004. a. 1832. júl. 5. Nro. 373. 96 CsML. IV. A. 1003. a. 1832. aug. 13. Nro. 2371. 97 Forrásmegjelölését lásd a 90. lábjegyzetben. 98 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 6789/1877. Nro. 18014/84.