A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
-öles beltelkét és házát regisztrálták az összeírok, de a lakók közül senkit! Hatvanöt éves korában halt meg 1831. november 11-én. 67 1824. november 24-én a Magyar Királyi Kamara levelet intézett Szeged város tanácsához. Ebben - egyebek között - a toronyórakezelő fizetségével kapcsolatban is állást CD foglalt. 00 Engedélyezte ugyan, hogy az iüető conventiója „ezentúl is" 128 Ft lehessen, de leszögezte, hogy „az órákon előforduló kissebb megigazításokat is egész esztendőben megtenni" köteles. A kamarai áüásfoglalást a kezelő személyében beálló változás tette szükségessé, kiváltképp ha tevékenységét a korábbiaktól eltérő feltételek mellett kívánta folytatni. Egy évvel későbbi tanácsülési jegyzőkönyv utal arra, hogy Mükovits Antal lakatosmester volt az, aki a szolgálatot a „Felséges Kamara engedelme meüett" megkapta. 69 Csakhogy amikor ez megtörtént, akkor Schmidt János már több mint egy éve halott volt! 70 A városi számadáskönyvek hiánya miatt sajnos függőben marad a kérdés: ki kezelte a városi órákat Schmidt és Mükovits szolgálati ideje között. Mükovits Antal azzal a feltéteüel kapta meg a „toronybeli órák igazgatásá"-t, hogy fel keü vennie magához egy „torony órához értő legényt". 71 A tanács tehát még az órák felhúzásához és kisebb javításaihoz sem tartotta kielégítőnek a 47. életévében járó Mükovits szakismereteit. Aligha csodálható tehát, ha a rövidesen sorra kerülő nagyobb órajavítási munkákban neki semilyen szerepet nem juttattak. 1825 őszén a városházi toronyóra már javításra szorult. A felsővárosi szintén. Ez utóbbit 1806-ban 174 Ft-ért javíttatta a város, majd 1822 júliusában újabb reparátioját rendelte el a tanács. Az 1825. október 24-i tanácsülésen Aigner József alpolgármester és Püler Henrik szószóló előterjesztette Szamwald Mátyás óbecsei „óra tsináló" költségvetését, amely szerint a városházit 100 Ft-ért, a felsővárosit 150 Ft-ért vállalná javítani. 73 Abban az időben egyetlen olyan órás élt Szegeden, aki e szakmaüag igényes feladatot el tudta volna végezni: a 62. életévében járó Gretzinger János. De ő a tanács felkérését elhárította, mondván: „szemeinek gyengesége miatt" e munkára már alkalmatlan 74 ezért helyette vidéken kerestek vállalkozót. A bécsi születésű Gretzinger az általunk vizsgált források szerint - először 1792-ben bukkant fel hazánkban: október 22-én Zalaegerszegen az írástudatlan Koüer György lakatostól átvette a város egyetlen - a plébániatemplom tornyában levő - toronyórájának kezelését. 75 Másfél évig tartó szolgálata alatt a város „Sessionalis Házánál" egy árendába adott szobában 66 Conscr. regn. 1828. Szeged. Nro. 2191/81. OL . Filmtári dobozszáma. B 252. 67 Szeged Felsővárosi Plébánia. Ht. Ak. II. köt. 173. old. 68 CsML. IV. A. 1003. a. 1825. jan. 3. Nro. 5. 69 CsML. IV. A. 1003. a. 1825. okt. 29. Nro. 3596. 70 Hatvan éves korában hunyt el 1823. augusztus 5-én. (Szeged Felsővárosi Plébánia. Ht. Ak. II. köt. 7. old.) - Özvegye - Pitler Anna - 1839-ben még élt, s a 814. számú 291 D-öles telken épült házban egyedül lakott. Az előző évekről 56 Ft 7 xr, a tárgyévről 12 Ft 42 xr adótartozás terhelte. (CsML. IV. A. 1011. Nro. 814.) 71 CsML. IV. A. 1003. a. 1825. jan. 3. Nro. 14. - A tanácsi megbízásból eljáró Kiss József polgármester bizonyára rövidesen rá tudta venni Milkovitsot ezen vállalt kötelezettségének teljesítésére, mert ismételt megintésére később már nem került sor. 72 CsML. IV. A. 1003. a. 1822. júl. 1. Nro. 2214. 73 CsML. ÍV. A. 1003. a. 1825. okt. 24. Nro. 3532. - Szamwaldról egyebet nem tudunk. Az 1828 évi országos összeírás során Óbecsén ilyen nevű személyt nem regisztráltak, (vö. Conscr. regn. 1828. óbecse. OL. Filmtári dobozszáma: B 25. 74 CsML. IV. A. 1003. a. 1825. okt. 29. Nro. 3596. 75 ZML. V. 1601. Nro. 54. 7.
