A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

ortodox templom toronyórájának felhúzását - s ennek költségeit - 1840-ben az „ó hitű Où Község' kérésére vette át a város. 1796 óta Schönböck Tamás órás gondjaira volt bízva a három templomtoronyóra. (A várbeli órát ekkor már úgy tűnik nem használták.) Nyolc évi szolgálat után 1804. augusztus elején bejelentette a tanácsnak, hogy „beteges álapottya miat a Városi Toronybéli Óráknak fel húzása s igazítása kötelességitűl önként" lemond.

40 Elhatározásában közre játszhatott az a körülmény, hogy azon év januárjának elején Kőszeghy József szegedi plébános - az akkori csanádi püspök, Kőszeghy László unokafivére - panaszt tett ellene a tanácsnál a „ városi órák rendetlen járása" miatt, s őt ezért január 9-én beidézték és megfeddték.

41 Schönböck 1799 óta saját házzal rendelkezett a Palánkban, 1805-ben legényéről is tudunk.

42 Ugyanebben az évben a városi polgárőrség német gyalogosszázadának hadnagyaként említik.

43 Negyvenhét évesen halt meg, 1814. augusztus 2-án.

44 Lemondását követően a Nagyszebenből való Schmidt János 41 éves lakatosmestert fogadta fel a város évi 120 Ft fizetségért, de „oly kötés alatt, hogy 'a három Toronybéli órákat nem tsak fel huzza és igazítsa, hanem a mellet teendő szükséges munkákat " is Ckülön díjazás nélkül) köteles lesz elvégezni.

45 Schmidt jól ismerhette ezeket az órákat, hiszen: 1797-től öt éven át minden szükséges lakatosmunkát ő végzett rajtuk.

46 Mindezek meüett a 19. század első éveiben ő volt az új városháza építésén dolgozó legtöbbet foglalkoztatott lakatosmester.

47 II. 1. A szűkös és rogyadozó áüapotú régi curialis ház helyett 1799-ben erkélykörüljárós toronnyal eüátott, emeletes új városháza építése kezdődött. Miután a torony kőműves munkái befejeződtek, 1804. szeptember 14-én Messerhalter Ignác piktor megbízást kapott a tanácstól, hogy a „N. Város Curialis Házabeli Tornyára alkalmaztatandó Órának , orát mutató négy Táblájit (vagyis a számlapjait - T.J.) jó, tartós, és messzéri kitetsző festékkel és aranyozással" lássa el.

48 Sem órája, sem harangja nem volt még a toronynak, amikor szeptember 22-én délután Veisz József ács pallér „mozsarak durrogásai, sipok s dobok 'harsogásai között" feltette a torony csúcsára a gazdagon megara39 CsML. IV. A. 1003. a. 1840. márc. 22. Nro. 28. 40 CsML. IV. A. 1003. a. 1804. aug. 3. Nro. 1649. 41 CsML. IV. A. 1003. a. 1804. jan. 9. Nro. 62. 42 T. Knotik 1974. 28-29. old. 43 REIZNER János: Szeged története. Szeged, 1900. 3. köt. 112. old. - A polgárőrség volt hivatva a városi közbiztonságot és a várbeli katonai létesítményeket védeni, miután 1805 őszén - a Franciaországgal kiújult háború következtében - a szegedi reguláris egységekből álló helyőrséget elvezényelték a városból. Vö.: VERESS D. Csaba: A szegedi vár. Budapest, 1986. 140. old. 44 Szeged Belvárosi Plébánia, Ht. Ak. III. köt. 235 verso. 45 CsML. IV. A. 1003. a. 1804. aug. 3. Nro. 1649. 46 CsML. IV. A. 1004. a. 1802. febr. 6. Nro. 41. - Öt évi munkájáért ekkor utalt ki részére a főkamarás 101 Ft 1/2 xr-t. 47 T. Knotik 1974. 25. old. - Az újonnan épült városháza alatti egyik boltot 104 Ft-ért 3 évre ő vette bérbe. (CsML. TV. A. 1003. a. 1805. szept. 2. Nro. 2121.) 48 CsML. ÍV. A. 1003. a. 1804. szept. 14. Nro. 1912. - A megegyezés szerinti munkadíja 90 RhFt volt.