A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
seknek tekintette őket. Az illegális céh korszaka legkésőbb 1851. április l-ig tarthatott, amikoris a hatályba lépő Ideiglenes Iparrendtartás azokat a kézműiparokat, melyeknek nem volt helyben (törvényes) céhe: az illető helységben céhen kivülinek minősítette. A dél-alföldi régió toronyóráira vonatkozó legkorábbi adataink a 17. század második feléből valók. A Dunától keletre fekvő területen ebből a korból mindössze két toronyóráról van tudomásunk. A temesvári létezésének feltételezésére Evlia Cselebi török utazó várleírásának azon részlete nyújt alapot, amelyben a vár Kakas-kapujának óratornyát említi. 17 Evlia 1659/60-ban utazott át - az akkor még török kézen levő - Temesváron. A másik toronyóra Szegeden volt, a vár bejárata feletti toronyban, amint az egy 1698 évből való (felfedezője után Eperjessy-féle képnek nevezett) városábrázoláson jól kivehető. 18 Számos korabeli látképpel eüentétben ez a metszet hűen mutatja be a várost és épületeit, ezért a toronyóra megléte szempontjából is hitelesnek tekinthető. Amikor 1730 táján Bél Mátyás Szegedről készített leírásában az iménti óráról is megemlékezett: 19 : a városban már nem ez volt az egyetlen toronyóra. Bizonyíték erre a város tanácsának 1730. március 11-i üléséről készített jegyzőkönyvi fogalmazvány, melyben az áll, hogy „Johannes Fridericus Leksz (?) Lakatos Mester Ember Szt. Dömötör Templománál lévő Toronyban lévő Orás Mesternek oppanaltatott ..." 20 1731-ben a 15/16. századi gótikus tornyot egy emelettel felmagasították, s hagyma alakú sisakkal látták el."A város ezen évi számadásai szerint a toronyba már órát is állítottak". 21 Azon kérdés eldöntésében, hogy vajon egy teljesen új toronyóra létesítéséről, vagy pedig a már addig is meglevőnek a torony egy magasabb traktusába való áthelyezéséről van-e szó - az 1731 évi számadáskönyv időközben bekövetkezett megsimmisülése folytán csak a városi magisztrátus 1751. október 10-i jegyzőkönyvi bejegyzése nyújthat támpontot, mely egy új toronyóra készítésére kötött szerződésről számol be:"Ezen alkalommal szerződés köttetett a jászberényi órással, a Szt. Demeter toronyban újólag készítendő óra dolgában. Minden 100 lakos után 3 fi 85 d-t keü adni és ellátás[á]ra 10 fl-ot." 22 Rendszerint háborús pusztítás, tűzvész vagy villámcsapás következtében rongálódtak meg a régi toronyórák olyan mértékben, hogy rövid időn belüli pótlásukról keUett gondoskodni. A Szent Demeter tornyát sújtó üyen katasztrófáról 1731 és 1751 között nincsen tudomásunk. Ha tehát 1731-ben új horologium került volna a toronyba, akkor nincs elégséges magyarázat arra, hogy miért létesítettek 20 évvel később egy még újabbat. A barokk-kori toronyórák bár gyakran szorultak kisebb nagyobb javításokra, mégis békés viszonyok között akár 100 év múltán is működőképesek maradtak. Megítélésünk szerint tehát 1731-ben valószínűleg a meglevő órát helyezték át, ugyan15 Szeged története. 2. köt. 1686-1849. Szerk.: FARKAS József. Szeged, 1985. 348. old. 16 Ideiglenes utasítás a Magyarkoronaországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. Budán,1851. 22. old. 110. §. 17 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660-1664. Ford. : Karácson Imre. Budapest, 1985. 30. old. 18 Vö.: CS. SEBESTYÉN Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 10. ábra és 21. old. 19 BÉL Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. S. a. r. : Zombori István. ( A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1980-81. 2. Szeged, 1983.) 35. old. 20 CsML. IV. A. 1003. a. 1730. márc. 11. Nro. 2. 21 CS. SEBESTYÉN Károly: A szegedi Szent Demeter templom építés-története. Szeged, 1927. 202. old. 22 CsML. IV. A. 1003. a. 5. köt. 591. old.
