A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

Házak száma 1841-ben' Város neve: Házak száma Lakosság (fő) Pest 43 000 86 800 Debrecen 6 240 50 000 Szabadka 4 320 45 600 Szeged 5 660 44 000 Buda 3 830 40 400 Pozsony 2 460 38 000 Az 1850-es népszámlálás csak annyiban igazolta vissza a korábbi tanácsi vélekedést, hogy a lélekszám valóban megközelítette az általuk 1848-ban kimutatott, de nem bizonyított nagyságát. Feltétlenül bebizonyosodott viszont az adózó és jelenlevő népesség között mutatkozó számítási differencia. Másképp nehezen értelmezhető az 1846-1890 közötti 40 %-os növekedési ütem. Ha számolunk is a 48 utáni közigazgatási átszervezéssel járó földrajzi mobilitással, egy jelentős tisztviselői-vállalkozói réteg beáramlásával, ez csak a 48-as becsült és az 50-ben ténylegesen megszámolt népesség közötti különbségre adhat magyarázatot. A növekedés döntő faktora az adóztatás számára eddig érdektelen és háttérben maradt népcsoportok láthatóvá válása volt.

34 Különösen nagy törés figyelhető meg az 1846 és az 1857-es népszámlálási adat között. S tovább kísérve az adatsort, egyértelmű a tanulság: a XLX. század első és második felének adatai között nagy az ellentmondás. Nincs racionális magyarázat az ilyen hirtelen, egyik évről a másikra következő nagy növekedésre. Arra lehet következtetni, hogy a század első feléből való adatok alábecsülték Szeged össznépességét, míg második felének korszerűbb metódusú népszámlálásai inkább megfeleltek a valóságnak. Hamar rájöttek azonban, hogy a demográfiai események eredményeire hagyatkozó eljárás sem tökéletes a pontos népesség-lélekszám rekonstruálására. A születés-halálozás index hűen visszaadja a növekedési ráta ingadozásait, de természeténél fogva figyelmen kívül hagyja a vándorlási különbözetből, közigazgatási-területi módosulásokból, migrációs szokásokból előálló aktuális népességállapotot. így fordulhatott elő az, hogy Szegeden 1866-ban már 80853 főnyi népességet mutattak ki, olyan lélekszámot, melyet egy új szempontú népszámlálás csak 1890-ben valószínűsített.

35 Oka a tényleges és jogi népesség fogalmainak összekeverése, az ideiglenes jelleggel Szegeden tartózkodó, nagy létszámú testületek (katonaság) számbavétele, de főként az akkor még bizonytalan helyzetű külterületi települések (tanyák, kapitányságok) közigazgatási jövőjének tisztázatlansága vezethetett ilyen irreális értékhez. Az 1870-es, új elvek szerint végrehajtott népszámlálás 71022 főre tette Szeged népességét, az 1869. december 31-én Szeged közigazgatási területén rögzített állapot 33 FÉNYES Elek: Magyarországgeographiai szótára II. köt. Pest, 1851. 126-127. p. Uő. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1837. 162-164. p. 34 Régebbi szegedi népszámlálások = Szegedi Napló (SzN) 1891. jan. 5. 35 Uo. 1891. jan. 12.