A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században
Az összeírás értéke nemcsak a viszonylagos teljességre való törekvésében rejlik, hanem a differenciált adatfelvételében is. Ennek köszönhető, hogy Szeged össznépességét városrészi bontásban közli: Városrész Népesség (fő) % Palánk 4035 18,8 Felsőváros 7998 37,1 Alsóváros 9486 44,1 Összesen: 21519 100,0 28 Ezt a számot a hazai történeti demográfiai kutatások újabb eredményei szerint a valóságosnál kisebbnek kell tartanunk, hisz országos feltárások bizonyították, hogy a népszámlálásból kimaradt a lakosság kb. 10 %-a. Ha ezzel megemeljük az összeírtak számát, akkor a reálishoz közeli értéket kapunk (23 671 fő). III. A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS FORRÁSAI ÉS SZERKEZETE A XLX. SZÁZADBAN A fő megválaszolandó kérdés, hogy Szeged lakosság-számának alakulása tükrözi-e a polgári fejlődés sajátosságait: a folyamatosan gyarapodó népességet, a várható élettartam megnövekedését, a demográfiai átmenet új arányait: relatíve csökkenő születéseket relatíve alacsony mortalitással párosulva; a természetes szaporodás és vándorlási különbözet változó arányait. 29 Az adatok „egyneműsége" érdekében Szeged népességmozgását a korabeli összeírások és népszámlálások közzétett végeredményei alapján vizsgáljuk. Tudván azt, hogy a különböző korokban különböző indítékok és módszerek alapján „írták össze" a népet, a népmozgási irányok rögzítésére mégis alkalmasak a számok. Szándékunk még, hogy kimutassuk a létszámgyarapodás belső szerkezeti sajátosságait. Ennek megállapítására, minden hibája és fogyatékossága ellenére, hasznosan lehet építeni az egykori lakosságösszeírásokra. 28 Pótlás az első magyarországi népszámáláshoz. Történeti Statisztikai Tanulmányok 2. Szerk.: DÁNYI Dezső - DÁVID Zoltán. Bp., 1975. 90-91. p. 29 Az iparosodás korának népességfejlődési törvényszerűségeit általános érvényű tanulmányban tárta fel E. A. WRIGLEY: Népesedés és történelem. Budapest, 1973. Magyarországra nézve Katus László végezte el a történelmi alapvetést: Magyarország története 6/1.1119-1134. p.
