A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

A 38-as paragrafusban ismerteti a múzeum gyűjtéssel kapcsolatos ügyrendjét és hivatali teendőit. A vétel útján megszerzett tárgyakat az igazgató előterjesztésére az erre kijelölt bizottság, amely a város illetékeseiből áll, hagyja jóvá. Ha szakmai vitatott kérdés merül föl, akkor fölsőbb szervként a Magyar Nemzeti Múzeumhoz fordulhatnak.

41 A 39-es paragrafus kitér arra, hogy a múzeumba kerülő minden anyagot beérkezési naplóba kell helyezni és minden osztályról külön leltár vezetendő.

42 A 40. paragrafus elmondja, hogy a múzeumban rendezendő kiállítás felől az igazgató rendelkezik saját hatáskörében. Megszabja azt is, hogy a kiállított tárgyakat cédulákkal lássák el, amelyen föl kell tüntetni ajándék esetében az adományozó nevét. A kiállítás szakmai színvonalára vonatkozóan megjegyzi, hogy szak- és időrendi elhelyezés szükséges. Külön kitér arra, hogy a pecsétnyomók és pecsétnyomatok üveg alatt, szakszerűen legyenek elhelyezve. Azt is megjegyzi, hogy ha valaki nagyobb adománnyal gyarapítja a múzeumot, az azzal kapcsolatos kiállítási igényeit, (ti. az ajándékozóját) csak annyiban vehetik igénybe, amennyiben az a tudományos elvekkel összeegyeztethető és a helyi viszonyokkal nem ellenkezik.

43 A múzeum nyitvatartását illetően megjegyzi, hogy a kiállítások általában vasárnap és más ünnepnapokon d.e. 10-től l-ig vannak nyitva és a közönség ingyen látogathatja. Amennyiben vidéki látogató előre bejelentkezik, akkor a jelzett időtől eltérhetnek. Tíz éven aluli gyermekek csak kísérővel léphetnek a múzeumba.

44 Érdekes még, hogy kitér a gyűjteménykezelő szolgaszemélyzetre, azok tiszteletdíjára, továbbá megjegyzi, hogy aki a múzeumi tárgyakat tudományos igénnyel kívánja tanulmányozni, azokat külön helyiségben, külön időpontban, a hivatalos órák alatt az adott tárgyakat tanulmányozhatják. Megjegyzi a szabályzat azt is, hogy a könyvtárral ellentétben a múzeum nem tart nyári szünetet, így a könyvtár nyári, két hónapos zárvatartása alatt is nyitva áll. Érdekes megjegyzés, amely már ekkor, 1908-ban elhangzik és a szabályzatba is bekerül, a múzeum magas szintű tudományos színvonalát, igényességét bizonyítva: „Fényképezés esetén a tárgyakat a múzeum egyik szolgája viszi a fényképészhez, onnan a felvétel megtörténte után azonnal visszahozza".

45 Az elmondottak egyúttal azt jelzik számunkra, hogy a múzeum és természetesen a történeti anyagegyüttes is a századeleji korszerű muzeológiának megfelelő módon volt kezelve a szegedi múzeumban. Konkrét ismereteink szerint a történeti gyűjtemény kezelése elsősorban Tömörkény István, illetve az ekkor már ott dolgozó Móra Ferenc feladata volt. 1910-ben a leltárkönyvben gyarapodásként 48-as jurátus kardot találunk, amely vétel útján került ide.

46 Kard, szurony, továbbá Oltványi Pál prépost hagyatékából ekkor kerül a gyűjteménybe a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend érdemkeresztje,

47 a magyar szabó céh zászlója, rézmetszetek és 19 koszorúszalag.

48 1911-ben Grünn János nyomdájából származó kőnyomat az 1840-es évekből, megjegyzés: Tömörkény István ajándé41 I. m. 14. 42 I. m. 14. 43 I. m. 15. 44 I. m. 15. 45 I. m. 17. 46 1910. 1. 47 1910. 7. 48 1910. 8-10; 15.