A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

akkor sem győzték a muzeológusok (jelen esetben Reizner) a megszerzett anyagok azonnali beleltározását, itt például valamikor az 1890-es évek közepén kerülhetett erre sor. A következő, 79-es tétel szintén a régi szegedi várra vonatkozó anyagot tartalmaz. Ez azonban egy 1885-ben készült fotóanyag, 9 fölvétel, amely Budapesten, az akkor tartott nagyszabású La Franconi-féle gyűjtemény bemutatása alkalmával készült. Ez a remek olasz gyűjtemény ekkor volt kiállítva és a sok magyarországi vár és város 17. századi látképét ábrázoló gyűjteményből a pesti Klösz, illetve a szegedi Letzter fényképész cég készített másolatokat a város megbízásából. Az így elkészült 9 fotó került a gyűjteménybe. Reizner ezeket több oldalon keresztül részletesen ismertetve sorolja be a leltárkönyvbe. A 83-as tétel szintén egy fénykép, amely a bécsi Burgban lévő gobelinről készült, Szeged 1686-os ostromáról. Reizner leírja, hogy a képet Szeged városának kérésére gróf Tisza Lajos közbenjárásával sikerült elkészíttetni és ezt 1894-ben adta át a múzeum részére a város. Az új épületbe költözött, megnövekedett térrel rendelkező városi könyvtár és múzeum számára 1897-ben készült el a szervezeti működési szabályzat. Ez a könyvtár részére már korábban, még 1884-ben kidolgozott és 1886-ban jóváhagyott szabályzat újabb változata. A helyi akaratot az országos rendelkezések még tovább segítették. 1897 december 10-én írta alá a király azt a rendelkezést, amely az országban működő „ törvényhatósági, községi, felekezeti és egyesületi múzeumok és könyvtárak országos felügyeletére, szervezésére és gyarapítására vonatkozó szabályzat" volt. Ez gyakorlatüag olyan egységes előírást és szabályozási rendszert vezetett be, amely a számos helyi és egyedi sajátosságot mutató, ilyen jellegű intézmények berendezését, működését alapvetően megváltoztattá. E szabályzat következtében kerül sor immár hivatalosan a növedéki napló, szaklajstrom, stb. vezetésére, illetve ennek nyomán történnek alapvető szabályozások a jelzett intézményekben működő emberek szakképzettségére vonatkozóan.

14 Reizner a Szeged városi Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum legfontosabb adottságait rögzítő írását a kor kiemelkedő szakfolyóiratában, a Magyar Minervában ismertette a 738-as szám alatt. Itt előbb a Somogyi Könyvtárat írta le, majd b. pont alatt a múzeumot, amelyben érem- és régiségtár címszó alatt sorolja föl az itt található gyűjteményt. Itt közli Reizner, hogy a gyűjtemény alapját képező régészeti anyag elsősorban az árvízzel kapcsolatos földmunkából származik, majd ezt írja: „Ehhez járult több kisebb adomány is, a városi Levéltárban őrzött emlékek áthelyezése. Gyarapodott a gyűjtemény a czéhek ereklyéi által is, de különösen a város által megvásárolt Lászy, Reizner és Abelles-féle érem- és régiséggyűjtemények bekebelezése útján nyert jelentőséget." Majd nem sokkal később ezt írja: „Állománya 455 őskori, 1840 antik és régibb középkori tárgy, 250 fegyver, 756 középkori művészeti, 47 kegyeleti tárgy, s 43 egyéb emlék... 98 db pecsét, két külön teremben elhelyezve". Ezután fölsorolja a régészeti anyagot, majd megjegyzi: „Van szerzeményi naplója és leltára". Reizner hozzáteszi még, hogy 6 éven aluli gyermekek kizárásával vasár- és ünnepnapon délelőtt 10-től 12-ig mindenki látogathatja. Ez tehát a múzeum azon érem- és régiségtári anyaga, amely a történeti gyűjteményt is magába foglalja. Természetesen a fentebb ismertetettebbek alapján a szépművészeti gyűjtemény képei között található több olyan festmény, kép, stb. amelyek tartalmuknál fogva 13 I. m. 55-56. 14 I. m. 56