A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

BEZDÁN Sándor: Bevezetés az egyesülettörténeti kutatásba

A regionális feldolgozást ökonomikus szempontok is indokolják, mivel a részleges feltárások (megyei és helytörténeti tanulmányok) még nem teszik lehetővé az országos összefoglalást e témában. A dolgozatban tehát feladatomnak tekintem a választott régió egyesületi kultúrájának vizsgálatát, különös tekintettel a kaszinókra, olvasókörökre és a hozzájuk hasonlóan összetett funkcióban keletkezett önszerveződésekre. A többévi munkával feltárt Országos Levéltár belügyminiszteri levéltár, az egyleti statisztikák, vidéki levéltárak, Országos Széchenyi Könyvtár kisnyomtatványai, sajtó, szakirodalom stb. alapján megállapítandó az egyesületalakulások mértéke, üteme és típusai. Mi volt a szerepe az egyes társaságoknak és az egyesületek összességének a helyi társadalom szervezésében? A művelődési állapotnak megfelelően alakultak a körök? Az olvasás demokratizálódása mennyiben haladt előre? Mennyiben töltötték be a mediator szerepét a vizsgált egyletek a központi hatlalom és a pártok felé a helyi társadalom képviseletében? Milyen emancipációs törekvések kaptak hangot a körökben (polgárság, parasztság, nők, ifjúság)? A tagság legitimációja hogyan hatott a polgári mentalitás kialakulására? Mennyiben játszott szerepet a vagyonos polgárság mellett a presztízs a civil társadalom formálódásában? (Pl. tisztviselők, szabadfoglalkozásúak szerepe a közgyűléseken és az egyesületekben.) A feltoluló kérdések sokasága jelzi a polgári átalakulás e sajátos szegmentjének rendkívüli bonyolultságát, s egyben előrevetíti a válaszok esetleges egyenetlenségét is. Azonban úgy véljük, hogy már e kérdések felvetése és a részleges válaszok is két területen hoznak eredményt. Egyrészt a magyarországi polgárosodási folyamat ellentmondásait értelmezik az egyesületi kultúra kialakulásával és folyamatával. Másrészt a régió társadalmának szerveződése túlmutat az eddigi csaknem társadalomszerkezeti, foglalkozási struktúra elemzéseken. SÁNDOR BEZDÁN AN INTRODUCTION TO THE RESEARCH OF THE HISTORY OF ASSOCIATIONS During the time of the transition to a capitalist economy, associations make up a particular social unit. Their numbers and types indicate the degree and mode of the economical-social development. This proves the analysis of various circles as well as the movements of the associations. Although there are more and more writings about the history of the associations, these studies are very variable in their standard. Earlier publications have greatest value in their preservation of settlement-history data. The weakness of these type of studies is the intermixing of historical periods and administrative boundaries. Thus, these essays do not look at the administrational units (for instance, that of national boundaries) of a given period, but rather the present day result of the law that identifies the functioning of the municipal government (or that of Trianon). In uncovering the past of the associations, the first results are connected to the names of Jenő KISS and Mrs. Iván PAPP. As for myself, I find that the survival of local traditions and the strength of the foreign analogies are determining factors in my research. The wealth of foreign technical literature is a motivating factor in the analysis of the history of the Hungarian associations. The German historical works, (by NlPPERDEY, HABERMAS, etc.)