A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS Edit: Kilencvenhat magyar hadifogoly százharminchárom el nem küldött levele 1944 decemberéből

küldeni s igy csak arról értesíthetem a hozzátartozókat, hogy nevezett december hó 7.-én életben volt és remélhetőleg életben van ma is. Szentes, 1945.évi január hó .... napján. Dr. Négyesi sk. polgármester." Az 1945. január 25-én és 26-án megírt és elküldött 141 értesítés közül visszaérkezett kilenc, ebből nyolc - 5 szabadkai, l-l csantavéri, dunacsúcsi és révfülöpi - a postaforgalom szünetelése miatt, egy budapestinek a címzettje időközben ismeretlen helyre költözött.

4 A címzettek közül öten jeleztek vissza, mindannyian hálásan megköszönték a polgármester értesítését, hárman további részletek iránt érdeklődtek. Ez utóbbiakra a cédulák tartalmának közlésével a hivatal válaszolt is, az eredetiket azonban senkinek sem küldték el, még a legutolsó, 1945. július 31-i válaszban sem.

5 Megjegyezzük, hogy könnyű dolga volt a polgármesternek, ugyanis az érdeklődők hozzátartozói csak üzenetet és nem részletes levelet írtak. A 96 hadifogoly 133 levele így egyetlen akta részeként, Szentes város polgármesterének 1945. évi irataiban maradt ránk.

6 A LEVELEK - AMILYENNEK MI LÁTJUK ŐKET A szerencsés véletlennek köszönhetően fennmaradt levelek a megírásukhoz használt rossz minőségű papírnak és grafit ceruzáknak köszönhetően alig olvashatóak, szinte mállanak szét a kezünk között. Többségük központozás nélküli gondolatfolyam, tele helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal. Az írások formai (nehézkes betűformák, hiányos mondatok) és tartalmi (ismétlődő gondolatok) hiányosságai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a levélírók csak minimális elemi iskolai ismeretekkel rendelkeztek, az írás, fogalmazás, de különösen gondolataiknak előre, az írás terjedelmét is meghatározó szintű szerkesztése távol állt tőlük. Ennek ellenére a levelek mind tartalmilag, mind formaüag tanúsítják, hogy a XX. század közepén az írás, fogalmazás napi gyakorlásától távol élő magyar átlagemberek egy kiélezett szituációban képesek voltak az adott esemény-eseménysor megfogalmazására, leírására, értékelésére. A levélírásnak évszázados hagyományai, a leveleknek kialakult formai és tartalmi jegyei vannak. Általában keltezéssel kezdődnek vagy végződnek, van bennük megszólítás, majd három részre tagolódva következik a címzett üdvözlése, amit egy terjedelmesebb narratív rész követ; a mondanivaló vagy tárgyalás, végül a befejezés; az elköszönés, búcsúzás és aláírás. Leveleink az említett hiányosságok miatt eltérő mértékben, de megfelelnek mindazoknak az alapvető feltételeknek melyek e műfajtól elvárhatók. Természetesen nem szabad elfeledkeznünk két nagyon fontos körülményről: a 96 levélíró 4 A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, Szentes város polgármesterének iratai (a továbbiakban: CsML SzL Szpm. ir.) 61/1945. alapszámú akta, 174, 174/4, 5 és 7/1945. iktatószámú iratok. 5 CsML SzL Szpm. ir. 61/1945. alapszámú akta, 174/1, 2, 6, 8 és 10/1945. iktatószámú iratok. 6 CsML SzL Szpm. ir. 61/1945. alapszámú akta, 174/1945. iktatószámú iratok.