A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

periódus különíthető el, amiből - miként a karcsai templom esetében is - itt is egy XIII. századi átépítésre lehet következtetni, melyet, véleménye szerint, az egresi ciszterci műhely közreműködésével végeztek el.

80 Dávid Katalin a XIII. századi átépítést okleveles adattal is igyekezett alátámasztani, méghozzá azzal az 1247-ben keltezett oklevéllel, melyben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemen bán fia Pongrác határjárást kért a tatárok pusztította birtokain. Ez az oklevél a szerző szerint áttételes bizonyíték lehet arra, hogy a templom, mint a birtok része, a Tatárjárás során megsérült, ezért kapott a XIII. század közepén új boltívet és tetőszerkezetet, s ekkor kapcsolták a bordákhoz az azonos kőből faragott oszlopfőket és a konzolos ívsort. A farkasfogas díszítés az eredeti épület része volt, amelyet nem javítóttak ki a sérülés után, hanem az ívsoros díszítéssel helyettesítettek. A tatár pusztítást követő sérülések helyreállításával magyarázta Dávid Katalin a külső köpenyfal építését is, azaz ez a köpeny is a XIII. század közepén toldódott az eredeti körtemplom falai köré

82 Arra a kérdésre, hogy az első építési fázis, azaz az eredeti rotunda építése mikorra tehető, az óhorvát körtemplomok építése, valamint a karcsai ásatások alapján, ahol a XII. századi építkezéseknél korábbi falakat tártak föl, úgy válaszolt, hogy az a XI. századra tehető, s legkésőbb a XI. század végére datálható, de nem zárta ki, hogy a kiszombori templom az „egyetlen megmaradt emléke Csanád ispán és Gellért püspök korának"

84 azaz elképzelhetőnek tartotta, hogy az építésre már a XI. század közepén sor kerülhetett. Dávid Katalin részletes ikonográfiái elemzést és újszerű megközelítést adott a körtemplom XXV. századi freskóiról, melyek keletkezését maga is - Kiss Mária Hortensiához és Juhász Kálmánhoz hasonlóan - Telegdi Tamás csanádi püspöknek, a körtemplom kegyurának mecénási tevékenységével hozott összefüggésbe.

85 Hazai analógiák alapján úgy vélte, hogy a képek összetartoznak, s egy programadó kép köré szerveződnek. E programadó kép a Mettercia-ábrázolás volt, azaz a középpontban Szent Anna áll Máriával és Jézusssal. A Mettercia-ábrázolás a XJV. századtól gazdag emlékanyaggal alátámasztva két formában jelent meg Magyarországon. Vagy egyszerűbb formában, ahol Szent Anna csak harmadmagával látható (azaz a Mettercia-ábrázolás önmagában), vagy a Nagy Szent Család ábrázolásaként, ahol Szent Anna mellett Mária Kleofás a 4 gyermekével és Mária Salomás a két gyermekével (Mária második és harmadik házassága!) is megtalálható. Ez utóbbi ábrázolás látható az Arad megyei Feketegyarmat XV. századi freskóján, s Dávid Katalin szerint ez fedezhető fel a kiszombori freskókon is. Véleménye szerint a középső tengelytől jobbra lévő Mettercia-ábrázolás e tekintetben nem volt kérdéses, balról a második kép (szinte megegyezően a feketegyarmatival) Mária Salomás lehet a 79 Uo. 42-45. 80 Uo. 47. 81 Uo. 45-46. 82 Uo.46. 83 A karcsai templom 1964-es föltárása nem adott biztos támpontot arra, hogy valóban XI. század végi falakat tárt fel a régész. Molnár Vera csupán relatív kronológiát tudott felállítani, vö: MOLNÁR Vera: Beszámoló a karcsai templom 1964. évi ásatásairól. 108. 84 Uo. 47. 85 Uo.