A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

SZEGED TÁRSADALMA ÉS NÉPESSÉGFEJLŐDÉSE A 18-19. SZÁZADBAN MARJANUCZ LÁSZLÓ I. A POLGÁROSODÁS TÁRSADALMI FELTÉTELEI A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN Szeged megélhetését a múltban döntően két tényező befolyásolta: a város gazdaság-földrajzi adottsága (Tisza-Maros szög), illetve a városi joggal járó közigazgatási és gazdasági előnyök. így pl. a magyar királyoktól nyert privilégiumok alapján szerezte meg saját birtokként Tápét (1727), ballagi szántókat (1369), a Duna-Tisza közi kunpusztákat, melyek idővel különös „V" alakú határtelületet alkottak, melynek egyik szára Kiskunfélegyháza, másik szára Szabadka és Kiskunhalas irányába nyúlt le.

1 Mint városszerű települési hely, Szeged valószínűleg földrajzi helyzetének köszönhette a királyok gondoskodó figyelmét (IV. Béla, Mátyás király és III. Károly városi kiváltságlevelei!). Népességének alakulását már a 18. századtól kezdődően befolyásolta a beköltöző idegenek népes hada, melynek következtében a „legmagyarabb" városnak több századon keresztül erős küzdelmet kellett folytatnia magyarságának megtartásáért a szerb és német városi polgársággal szemben. Ennek az asszimilációs küzdelemnek érdekes demográfiai hátterét mutatja a szegedi polgárság lajstromkönyve, a beözönlött telepesek névszerinti regisztrációjával.

2 A Szeged történetével foglalkozó régebbi monográfiák a társadalom tagolódását a hagyományos tevékenységi körök leírásával érzékeltették.

3 Alapos feltáró munkájuknak köszönhetően a tradicionális kenyérkereső ágak bemutatása mellett rávilágítottak a telek, a céhek és testületek foglalkozás-meghatározó szerepére, a foglalkozás és tevékenység között fennálló tartalmi összefüggésre. Az 1848-as forradalom után megváltozott a jogi és társadalmi állás közötti kapcsolat értelme. Ennek vizsgálata fontos társadalomtörténeti szempont. Szeged történetének jeles tudósa, Bálint Sándor, nagyívű monografikus alkotásaiban

4 a szegedi nagytáj népi életével foglalkozott behatóan. Néhány kisebb várostörténeti munkája

5 azonban eligazító megállapításokat tartalmaz a polgárosodás belső feltételeiről. 1 VARGA Ferenc: Szeged város története I. Szeged, 1877. 124 p. 2 TONELLI Sándor: Szeged. Szeged, 1926. 13-14. p. 3 REIZNER János: Szeged története III. Szeged, 1900. KULINYI Zsigmond: Szeged újkora. Szeged, 1901. 4 BÁLINT Sándor: A szögedi nemzet I-III. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve {MFM Évkönyve) Szeged, 1977, 1978/79-2. 5 BÁLINT Sándor: Szeged városa. Budapest, 1959.