A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

1835 1859 2. § A plébános a saját föladatairól. A plébános minden vasár- és ünnepnap a napi evangélium előzetes fölolvasása után tartott szentbeszéddel és a hozzárendelt könyörgések elmondásával énekes szentmisét mutat be. Az első szentmisén csak evangéliumot olvasnak. Délután hitoktatást tartanak, melyen az iskolás gyermeken kívül csekély számban más hívők is megjelennek. Mindkét nemű gyermekek a húsvéti gyónásra a szent nagyböjt kezdetének megfelelően iskolán kívül minden héten vasárnap, kedden és csütörtökön a délutáni órákban hitoktatás és egyéni vizsgák által készülnek föl. A gyónáshoz járulók nyomtatott cédulákkal ellátatnak, mivel ilyenfajta cédulák nélkül gyónáshoz nem járulhatnak. Az efajta vizsgálatnak mindkét nembeli ifjak is egészen a házasságkötésig alávettetnek. A plébános minden szentbeszédét A plébános részint leírt, részint írásba foglalja, soha nem intéz a előre átgondolt beszédeket intéz a hívekhez rögtönzött szónoklatot. híveihez. A beszédekhez azokat a Ennek elkészítéséhez olyan szerző- szerzőket használja föl, akik a ket használ föl, akik a csatolt föl- katalógusban a XVIII. szám alatt sorolásban a 9. és 16. sorszám kö- szerepelnek. A hitoktatásban fölzött szerepelnek. A hitoktatásban használja a nagyobb Egri, valaLáng János munkáját használja. mint a Római Katekizmust. A szentségek kiszolgáltatását, a temetést és más papi föladatokat a stóla ki nem fizetése címén nem tagadja meg. Az ünnepnapokat, böjtöket, házasságkötéseket és más eféléket a híveknek kihirdeti. Az ünnepeknek, az Egyház szent szertartásainak és ceremóniáinak céljáról és jelentéséről alkalomadtán a népet fölvilágosítja.