A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

1835 1859 A múlt évben lett megújítva és megáldva, mindenféle különösebb adomány nélkül a filia híveinek a költségén tartatik fönn. Templom híján magánájtatoskodásokat szoktak ezen kereszt előtt végezni. 1854-ben a filiabéliek költségén lett megújítva és meg is áldották. Külön adomány nélkül lévén a XV. szám alatt csatolt nyilatkozattal elkötelezett lelei hívek költségén tartják fönn. Oldalán egy harangláb is van egy kb. 90 font súlyú haranggal, melyet 1803-ban a jámborul elhunyt Kőszeghy László püspök adományozott nekik. A város lakói legfőképp magyarok, ezen kívül románok, németek, rutének, zsidók és néhány görög.

54 A filiában kizárólag csak magyarok élnek. A római katolikusok a helvét hitvallás követőivel együtt, amint azt anyakönyveik is tanúsítják, a 18. század elején, mégis néhány évvel korábban telepedtek le itt. Majd nemsokára, 1740 körül a görög katolikusok,

55 az ágostai hitvallás követői pedig 1817-ben építettek imaházat. A katolikusok az Isten és az Egyház parancsait buzgón megtartják. A szentbeszéden, miséken délelőtt és a délutáni szertartásokon résztvesznek. Hétköznapokon, kiváltképp a szent nagyböjtben és az adventi rorátékra szívesen jönnek a templomba. A templomban nemcsak a lányok és asszonyok, de a férfiak is énekelnek. A böjtöknek és a megtartóztatásoknak rendelt napjait tisztességesen Később újra lett öntve, és 1846ban a nagyméltóságú Lonovics József püspök úr Szent József és Illés próféta, a lelei közösség védőinek a tiszteletére megáldotta.

53 Az angyali üdvözletre naponta ezzel szoktak jelt adni. IV. fejezet A plébániának az anyaegyházban és a fiiakban élő népéről.