A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

1835 1859 őriznek egy kis Úrmutatót, számszerint a harmadikat, amelyet a kétség nélküli hagyomány szerint ebből a Szt.-Lőrinc templomból hoztak ide. A Kopáncsnak nevezett másik helyen pedig nemcsak az alapok, hanem az egykori római katolikus templom tornyának és falainak romjai még a mai napig is láthatók.

30 A hon ama zavaros idejében, mivel a biztonság ezt megkövetelte, ezek a hívek a lakóhelyeikről elmenekültek, és menedéket, illetve szállást a Kis- és NagyMakónak nevezett vidéken kerestek, mely lassanként egy várossá egyesült. Miután I. Lipót

31 győzedelmes fegyverei visszahódították Magyarországot és Makó városát,

32 mely, mint végvidék, 1716-ig katonai igazgatás alatt állott, mikoris az ország határait távolabbra tolva a Temesi Bánságból is kiűzték a törököt. Makó városa kétség kívül a török joghatóság előtt és alatt is más szomszédos birtokokkal együtt a Csanádi Püspökséghez tartozott, ekkor mégis királyi uralom alá került. Kevéssel később, csakis kérvényezés alapján nyert jogon a csanádi püspökre hárult, mígnem Stanislavits Miklós

33 püspökké kineveztetett, és Igáts, Kopáncs, Csókás, Rákos, Dál, Szentlőrinc, Tömpös és Lele birtokokkal együtt királyi adomány folytán a Csanádi Püspökségre Írattatott.

34 A lelki gondozást ezen a plébánián az első években a ferences atyák szegedi konventjének szerzetesei látták el egészen 1713-ig, mely évben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint szeptember 30-dikán Pesty István világi pap megérkezett, de hogy milyen címen állt a plébánia élén 1716. április 2-ig, nem világos. 1716. április 2-től egészen 1717-ig Detrei Orbán Mátyás, a titeli Szt. Bölcsességtemplom prépostja ismeretes, mint plébános. 1717. szeptember elsejétől pedig ismét Pesty Istvánt említik plébánosként 1718ig, mikoris november 5-dikén követte őt Komáromy Ferenc, őt pedig 1719. június 28-tól a szolnoki Baky János, aki egészen 1724-ig állt a plébánia élén. 1724 július havától ezt a plébániát Kovács Pál csanádi kanonok vezette, 1728. végéig kormányozta, őt követte 1729-től Jankovits Pál, úgyszintén csanádi kanonok és a nyulak szigeti Szt. Mihály prépostja.

35 1746-ban Kökényesy Andrást helyezték a plébánia élére, aki két évig maradt, őt követte 1748. november 5-dikén Nedes János csanádi kanonok, aki miután 1759-ben bevégezte életét, a mi püspök elődünk, gróf Engl magának tartotta fönn a plébániát, s a lelki gondozást a szegedi ferences atyák végezték 1764-ig.