A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

egészen a végéig olvasással mutattatik be, eltöröljük. Mivel a Szent Rítus Kongregációjának előírása szerint a roráte misét mindig énekelve kell bemutatni, elrendeljük, hogy egész advent alatt a hajnali és a Boldogságos Szűz Máriáról vett fogadalmi misék egészen végig énekeltessenek, s ha csendes mise lesz bemutatva, az csakis az ünnepről vagy a megfelelő hét köznapjairól legyen, ekkor viszont rekviemet sohasem lehet tartani." Ezzel kapcsolatban a következő vizitatio jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk: „A rorate misét advent első vasárnapjától karácsony vigiliáját megelőző napig bezárólag minden nap hajnalban énekelve mondják." Végül pedig lássunk még egy érdekes szakaszt: "20-szor; Mivel a plébános saját könyvei között az „Áhítatosság órái" címűt is fölleltük, mely mézes-mázos szavakkal, hitszegő módon a katolikus igazsággal szögesen ellenkező tanítást hirdet, ezért sok nagynevű püspöknek igen igazságos cenzúrája által elítéltetett. íly módon a plébános lelkiismeretét azzal terheljük, hogy ne merészelje ezen veszedelmes művet akár a szentbeszédek előkészítésében fölhasználni, akár pedig másoknak kölcsön adni." A könyv későbbi sorsáról nincs tudomásunk. írásunkban a címben is említett és az előbbi példák forrásául is szolgáló két kánoni látogatás, a Lonovics püspök

4 által Róka József

5 plébánossága alatt 1835ben és Csajághy Sándor

6 püspök idején Makra Imre

7 plébánosi működésének időszakában 1859-ben végzett vizsgálat latin nyelvű jegyzőkönyveinek magyar fordítását adjuk közre mégpedig úgy, hogy ezek egymással könnyen összevethetők legyenek. Általánosságban igaz a megállapítás, hogy az egymás után azonos helyen végzett eljárások írásos anyaga, ha a vizsgált ügyekben az idők folyamán nem állt be változás, a korábbi jegyzkönyvek megállapításait szószerint átveszik. Ezt tapasztaljuk az 1835-ös és az 1859-es makói egyházlátogatások esetében is. A két egyházlátogatási jegyzőkönyv ilyen módon teljesen megegyző részeit dolgozatunkban a lap teljes szélességében közöljük. Néhány alkalommal előfordul, hogy az 1859es irat csak egy-egy szóban tér el az 1835-östől. Ebben az esetben a különbséget, mely lehet csak stílusbeli fordulat, de tükrözhet komolyabb változást is, a folyamatos szövegben zárójelben kapja az olvasó. Az azonos témára vonatkozó, de teljesen eltérő részeket egymás mellett párhuzamosan adjuk közre olymódon, hogy a bal oldali oszlopban az 1835-ös, a jobb oldali oszlopban az 1859-es dokumentum szövege olvasható. Sajnos az 1859-es eljárásnak csak a piszkozati jegyzőkönyve állt rendelkezésünkre, mely hiányos. Nem szerepel benne a püspök