A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

sukk, középszélessége 3 öl 3 sukk. Ezek összesen 938 kubikölet tesznek ki. Minden kubikölhöz 18 kévét számítottak, minden kévébe 3 karót. A sarkantyú építéséhez fasinát és karót alkalmaztak. (A 2 öl hosszú és 1 láb vastagságú vesszőkévéket fasinának nevezték). Minden zömök ölhöz (köböl) 18 fasinát használtak fel és minden fasinához 3 karót. A sarkantyúk építése is jelentős teherként nehezedett a lakosságra. 1830— ban a mesterembereknek 15 300 forintot fizettek ki, a lakosság pedig 30 220 napszámmal járult hozzá a kivitelezéshez. Az 1832-ben elfogadott átmetszési terv A helytartótanács 1829. december 15-én a Maros szabályozására Orczy Lőrincet nevezte ki királyi biztosnak. Mint Arad vármegye főispánja maga is érdekelt volt a Maros szabályozásában. A szomszédos törvényhatóságok és uradalmak részvételével 1832 augusztusában Arad megyétől a Maros torkolatáig szemlét tartottak a „Maros folyónak megvizsgáltatása és minden adandó akadályoknak eligazítása tekintetében." A szemlén részt vett Rauchmüller Ferenc királyi tanácsos, az Országos Építő Hivatal fokormányzója. Csanád megye határához augusztus 25-én érkeztek, ahol Torontál vármegyét Kiss Antal királyi udvarnok, táblabíró, Oexel Károly főszolgabíró, Szálai István főszolgabíró, Oexel János esküdt, Szathmáry Sámuel földmérő; Csanád vármegyét Lukáts József táblabíró, Görgei Sándor táblabíró, Posonyi Ignátz táblabíró, Kovács József táblabíró, királyi kamarai ügyész, Sanka Ferenc alszolgabíró, Sántha Sándor esküdt, Bíró Imre aljegyző, Nyéki Antal alügyész és Giba Antal földmérő képviselte. Ezen a napon megvizsgálták Sajtény és Egres határában a Maros hajlatait. A bizottság természetesen térképpel ellátva végezte munkáját. A jegyzőkönyv nem nevezte meg a mappa készítőjét, de egyértelműen Szathmáry Sámuelnek 1829-ben készült felméréséről van szó. (Mappa Hydrographica Fluvii Marusii a Limitibus Inclyti Comitatus Torontaliensis usque ad Inostiationum eiusdem in Tibiscum Confecta Anno 1829. A Maros folyó vízrajzi térképe Torontál vármegye határától a Tiszába való torkolatáig. Készítette 1829. évben ..."). Egyeznek az átmetszések betűjelei és a jegyzőkönyvek szerint Csanád, Apátfalva térségében a térkép ötödik szakaszát használták, és a Szathmáry-féle Maros térkép 5. szelvénye ábrázolja az említett helységeket. Nem is jöhetett számba más térkép, ugyanis ez volt az utolsó, egyben igen részletes felmérés. A Magyar Országos Levéltárban lévő szelvény sorozat 1832. évi másolat. Augusztus 26-án a csanádi révnél kezdték el a munkát. Torontál és Csanád vármegye küldöttsége az A-A, B-B, C-C, D-D, E-E átvágások eszközlését