A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

hivatáshoz szükséges elméleti oktatást pedig a heti két félnapos iskoláztatás révén nyerik el.

24 A tanítás így tehát az 1945-46-os tanévben is lényegében a hagyományos rend szerint indult meg. Változást csupán az jelentett, hogy új tankönyvek alapján folyt az oktatás, a VKM. a Gulyás-Klauzál-Gál-Lovas: Olvasó- és tankönyv az iparostanonciskolák I—

III. o. számára című tankönyvet írta elő kötelező jelleggel.

25 Az új tanév a makói tanonciskolában az előző évnél lényegesen kedvezőtlenebb feltételek között kezdődhetett el. Ennek döntő oka a tanerőhiány volt. A kedvezőtlen folyamat már az 1944-45-ös tanév második felében megindult, amikor három óraadó (Bánáthy Péter ápr. 1-től, Bátky Antal és Zsiga Péter máj. 1-től) vált meg az iskolától: ezek helyettesítését Nagy István kereskedelmi iskolai tanár révén még sikerült megoldani.

26 1945 augusztusában azonban Loós János, aki visszatért Makóra, s június 6-án átvette Csaba Lászlótól az igazgatói teendők ellátását,

27 egyedül alkotta - főhivatású tanárként - a tantestületet, mivel az iskola másik főhivatású tanáráról. Mátrai Rudolfról nem érkezett hír, az előző év óraadói pedig csak ideiglenes jelleggel vállalták akkor a tanítást.

28 A tanév beindítása érdekében ezért Loós Jánosnak a városi képviselőtestülettől kellett kérnie, hogy - főhivatású tanári állások szervezésével - oldja meg az iskola problémáit. Ha ez nem történik meg - jelentette ki Loós -, akkor az iskolát nem lehet megnyitni.

29 A város, a szűkös anyagi helyzet miatt, elutasította a főhivatású állások létesítését, s azt javasolta, hogy továbbra is óraadó tanárokat alkalmazzanak 30 Hasonlóképpen elutasította Loós 1945. június 20—i kérelmét a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság is,

31 ezért a tanév végül megint csak úgy indulhatott meg, hogy a beiratkozott 135 fiú és 70 leány oktatását óraadókkal végeztették.

32 Az óraadó tanárokkal folyó oktatás azonban - több évtizedes tapasztalat is bizonyította - nem lehetett eredményes, mivel „...más irányú íohivatású elfoglaltságuk miatt az iskola érdekeit nem tartják egyúttal saját érdeküknek".

33 Ezért is sürgette Loós János igazgató és az 1945. április 9-én újjáalakult iparostanoniskolai felügyelő bizottság

34 a főhivatású állásuk rendszeresítését. Ezt sürgette az a tény is, hogy a tanórák közül igen sok elmaradt, mivel az óraadók abban az időpontban éppen nem értek rá. Az 1947-48-as tanévben pedig már megfelelő számú óraadó sem állt rendelkezésre. (A tanév elején 320-340 óra volt ellátatlan.)

35 A íohivatású tanári állások elkerülhetetlen megszervezését az iparügyi miniszter is jóváhagyta, amennyiben a város a szükséges költségeket biztosítani tudja. Mindezek az okok vezették a városi képviselőtestületet arra, hogy az anyagi fedezet előteremtése után 1947. szeptember 15—i ülésén határozatban kimondja három főhivatású tanonciskolái tanári állás megszervezését, „így határozott a képviselőtestület - olvasható a jegyzőkönyvben -, mivel vé-