A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

ZOMBORI István: Egy írástudó szegedi parasztpolgár a 20. század elejéről

Szept. 25. szeptember 20ikán bevonultunk a Nagyszeben alatti raj vonalba, itt tartózkodtunk 25éig akkor hajnalba hirtelen kivonultunk az állásból és most itt táborozunk Nagycsűr alatt várva a további parancsot. Szept 29. Tegnap nagy harczunk volt a románokkal ahogyan Selenfeldről (?) kiindultunk raj vonalba fejlődtünk és ebbe az állapotba mintegy 15 kilométert mentünk mire a románok fölvették velünk a harczot miután eddig visszavonultak előttünk egész heves harcz volt először voltam tűzharczba s ezt a napot soha nem felejtem el ha még élek a sebesültvitelbe miután éjjel is vittük hegyen völgyön keresztül, egészen kimerültem. Okt. 7. szept 28 óta folytonos menetelés a csatározás 3 és 6án nagy harczaink voltak a románokkal különösen 6án erős félnapi menetelés után találkoztunk a románokkal, akik erősen fölvették velünk a harczot a mi századunkkal egy magaslatot szálltunk meg ahol erős srapnel tűzbe kerültünk két földink volt Szilber borbély és Jankovics kantinos mindakető megsebesült 4én találkoztam Szekeres sógorral Fogarason alól ami igen jól esett akor nap is harcz volt azóta nem láttam körülbelöl Brassó tájékán vagyunk Szilber borbély csak gránát nyomást kapott igy már most csak magam vagyok a 305 ezrednél idősebb szegedi. nov 2. régóta nem jegyeztem azóta pedig olyan eseményeken estem át amelyek tán az egész életemre kihatnak okt 8án foglaltuk vissza Brassót erős utczai harczok után ami regeitől estig tartott a románok körömszakadtig akarták védeni Brassót mert a Brasói vasúti raktárakban rengeteg élelmiszer volt fölhalmozva valósággal befészkelte magát a városba ahonnan kézi fegyverrel géppuskával és kézi gránáttal kellett kifüstölni estefelé már a város közepét uraló magaslatok a mi kezünkbe voltak a másik résziből a városnak még eszeveszetten lövöldözött de már biztossak voltunk hogy reggelre meglógg mert a Brassói állomás és raktárakat fölgyújtotta másnap sohasem feledem el végigvonultunk Brassó utczáin s a honvéd ki hetek óta árokparton, erdőbe, szántóföldön ált pisztossan, sárossan, véressen de büszkén vonult végig Brassó utczáin fölvirágozva, a rémnapokat átélő polgárság aki otthon maradt kalaplevéve sokan sírva áltak az utczákon. Brasóba történt velem egy kedves kis esemény a föhadnagy elküldött egy társamai hogy nézzük meg a város körül nem e maradt sebesült közel a város széléhez egy egyszerű polgár behítt lakására és jó ebéddel megvendégelt bizony nagyon jól esett a nevét följegyeztem Gőltszch András szítás utcza 36. Brassó után a Temesi szorosba voltak nehéz véres harczaink itt már a román saját kapuját védte makacsul itt 16án magam is megsebesültem, előbb Brassóba, azután Nagyszebenbe vittek