A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

ZOMBORI István: Egy írástudó szegedi parasztpolgár a 20. század elejéről

csépelik a búzát mint mi a babot, a mi gazdálkodásunkhoz képest 80 évvel hátrább vannak" - írja 1916. aug. 30-án. Amikor 1916 szeptemberében átdobják őket Erdélybe a románok ellen, akkor Aradról, Radnáról ír lapot haza, és különös módon öröm érződik benne, szinte mintha turista úton lenne. Megjegyzi feleségének, hogy egyszer még el akar jönni vele ide „hiszen fiatal korunk munkába és küzdelembe telt el". (1916. szept. 10.) Az erdélyi tartózkodás alatt a levelek száma egyre sűrűbb, mert a hazai viszonyok között gyorsabban is érkeztek a levelek. Ezenkívül a magyar vidéken több élmény, esemény is történt mint Galícia csöndes állófrontján. Mikor 1916. október 16-án megsebesült, azután jószerivel csak egészségéről, a kórházakról, ill. Budapestről ír, ahol ápolták. Látszik, hogy gyakoribb a levélváltás, csomagokat is kap, a levelek a korábbi monológ helyett inkább párbeszéd jellegűek: válaszol a kérdésekre, ő is kérdez, ill. utasításokat ad, mit küldjön, mit tegyen a felesége. Ami a levelekben szereplő érzelmi megközelítést, stílust, gondolkodásmódot, hasonlóképpen az otthoniakkal kapcsolatos témákat illeti, az tökéletesen megfelel az I. világháborús levelezéssel kapcsolatos alapvető megállapításoknak. Ezeket azért nem kívánjuk bővebben ismertetni, mert szakmai körökben közismert Hanák Péter, illetve újabban Szenti Tibor megjelent munkája.

10 • Felesége levelei A felesége nem is titkolja, hogy nehezen megy a levélírás. Egyik lapján olvashatjuk: „írod, hogy egy asztal abroszt írjak már tele de egy levelet is alig tele irni jóban szeretnék egy asztal abroszt kenyéréi sonkával elküldeni hozád" (1916. aug. 2.). Megszólítás mindig „kedves apám", vagy „kedves Jóska, kedves Párom", a sztereotip kezdőmondat hasonló a férjéhez („kívánom a jó Istentől, hogy ezen pár sorom jó egészségben találjon..."). ír a munkákról cséplés, paprika stb. ír a nehézségekről, és hogy a férje nélkül nem nagyon boldogul. Kiderül belőle, hogy otthon is vannak irigyek, és a mások baján örvendők, hogy gyakran álmodik rosszakat, rémálmokat lát, sokat sír, és retteg a férjéért, amire minden oka megvan, mert számos ismerős, rokon már meghalt a fronton, vagy fogságba esett. Általában a férj 5-6 levelére jut a feleség egy levele. Érezhető, hogy a három gyerek és a földek gondja, továbbá a férj miatti aggódás lassan-lassan a lelki-fizikai összeomlás szélére sodorja a feleséget. A férj sebesülése és hazatérése ebben az értelemben a „legjobbkor" történt.