A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

FANCSOVITS György: Dokumentumok a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt történetéből 1901-1905

Irodalomtörténeti Közlemények. 1962. 4. sz.; Farkas József: „Ne legyen többé se úr, se szolga!" Az agrárszocialisták eszmevilága. Kossuth, 1989. 206-211. 2. Szántó Kovács János (1852-1908). Vezető szerepet játszott a hódmezővásárhelyi szegényparaszt-mozgalmakban, elnöke a helybeli Általános Munkás Olvasóegyletnek. Személyisége, kivált az 1894-es zendülésben tanúsított magatartása nyomán nagy tekintélynek örvendett, szinte példaerejűvé vált. A cikket Békési Imre írta, a lap társszerkesztője. 3. Mezőfi Vilmos (1870-1947), hírlapíró és politikus, az újjászervezett szociáldemokrata párt létrehozója, máramarosszigeti zsidó orvosnak volt a fia. Apja, Mezőfi Manó, Grünfeld családi nevét 1865-ben változtatta Mezőfire, 1877-ben tragikus körülmények között megölték. Vilmos, atyja halála után került Budapestre, ahol tanulmányait szociális okok miatt többször megszakította. Ezután szakmákkal próbálkozott, végül az órásmesterségnél kötött ki, rövid időre. Autodidaktaként képezte magát, nyelveket, gyorsírást tanult. 18 évesen már több lapnál dolgozott, pl. a Magyar Hírlapnál, a Pesti Hírlapnál, Függetlenségnél stb. 1893-től tagja a szociáldemokrata pártnak és szerkesztője a Népszavának, az Asztalosok Lapjának, a Czipésznek. 1892-1896 között, mint gyorsírógyakornok tagja a magyar képviselőház gyorsíróirodájának. 1896-ban saját kiadásában folyóiratot jelentet meg Népolvasótár címmel. 1893-1899 között úgy tartották számon, mint neves agitátort, aki maradandó érdemeket szerzett a munkáskultúra felvirágoztatásában. 1898-ban Bánffy-Perczel rezsim hatóságai, mint sokakat, őt is lefotografálják a rendőrségi nyilvántartás számára. 1898-ban az MSZDP vezetésében kibontakozó vitában Pfeiffer Sándor álláspontját támogatta, mely 1899-ben nyilt ellenzéki tevékenységbe torkollott, 1900-ban pártszakadáshoz vezetett. 1900 tavaszán megalapította A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot, melynek tiszteletbeli titkárává választották. Életrajzának legfontosabb forrásai: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1902. 8. k.; Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1905-1910. Budapest, 1905.; Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929. 2. A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Elvi Nyilatkozata

1 „A magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata párt küzdelmeivel elakarja érni: hogy 1. a népek összessége, tekintet nélkül nemzetiségükre, fajukra és nemükre, megszabaduljon a gazdasági függés bilincsétől, 2. politikailag jogtalan