A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

ERDÉLYI Péter – Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Újabb Kossuth-levelek a csongrádi örökváltságról

JEGYZETEK 1 A csongrádi Tari László Múzeumban található kilenc Kossuth-levélről részletesen beszámol Erdélyi Péter és Sebőkné Gombos Zsuzsanna cikke, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeum 1989-es évkönyvében jelent meg. Ugyanezen dolgozat tartalmazza a levelek teljes szövegének közlését is. Egyébként a három új dokumentum felderítője Pajkossy Gábor történész kollégánk; figyelemfelhívó segítsgét ezúton is megköszönjük. 2 A Kossuth által írt levelek leltári számai a következők: Tari László Múzem, Helytörténeti gyűjtemény (a továbbiakban: TLM, HGy 80.1.7-15.) 3 A tanulmányban Gát László a Kossuth levelek alapján és segítségével teljes körűen értékelte a csongrádi örökváltság fejleményeit. Gát László: 1978. 42^49. Ennek tanulságait összegezte Barta László: 1989. 171. 4 Kosáry Domokos: 1946. 322. 5 Ezt bizonyítja Kossuth 1845. november 30-án kelt levelének következő részlete is: "A Fiumei Vasútra Besnard úr egy állítólag már alakult társaság nevében 12 millió frt-ot írt alá, s csak a felett panaszkodott, hogy ez nagyon kevés az ő számára, sőt egy-két millió frt-nak biztonságul a Pesti Keresk. bankba akár mikor letételére is ajánlkzott." TLM, HGy 80.1.11. 6 Erről az 1945. június 16-án írt Kossuth-levél szól, melyet a csongrádi örökváltsági bizottsághozírt. TLM, HGy 80.1.7. 7 Gát László: 1978. 47. 8 Besnard valószínűleg a vasút ellenzőinek, elsősorban a kormány embereinek érvei folytán 1845 őszén visszavonult az üzlettől. Lásd Gergely András: 1982. 101-102. 9 TLM, HGy 80.1.8. 10 Ifj. Szabó Pál szélhámosságáról Kossuth így számol be a csongrádiaknak: "A hír bizonyosan kegyetekhez is megvitte azt, hogy ifj. Szabó Pál a Keresk. társaság igazgtója, nem tudván számot adni, gyalázatosan megszökött." TLM, HGy 80.1.15. Az esetről részletesen tájékoztat Kosáry Domokos: 1946. 323-324. 11 TLM, HGy 80.1.15 12 A Csongrád és földesura közti örökváltság szerződésszövegét már 1845. szeptember 19-én megfogalmazták, de életbe lépését elsősorban a váltságösszeg megszerzése akadályozta. Lásd Füzesi Péter: Csongrád krónikája 196-204. A kéziratos művet a Tari László Múzeum őrzi.