A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

10 Makón a felekezeti béke jegyében bírót váltakozva három évre a római katolikusok, három évre a reformátusok, egy évre pedig a görög katolikusok közül választottak. A 12 esküdt közül 5 római katolikus, 5 református, 2 görög katolikus volt. 11 Ez a megállapítás természetesen nem változást tükröz. Az előző vizsgálat vagy egyszerűen megfeledkezett a templom építőanyagának megnevezéséről, vagy, mivel alább még említve van, nem tartotta szükségesnek itt is megjegyezni a dolgot. 12 Wagreni Engl Antal 1750-1777 között csanádi püspök. 13 Ez a kor általános szóhasználata szerint égetett téglát jelent. 14 Christovich vagy Kristovits Imre 1777-1798 között csanádi püspök. 1782-ben Ma kón egyházlátogatást végzett, és ugyanitt évszázadok óta először a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta. Ő kezdte a püspöki rezidencia (konviktus) építését. Makón halt meg. 15 Remetei Kőszeghy László 1800-1828 között csanádi püspök. O fejezte be a püspöki rezidencia építését. 16 Nádasdy László 1710-1730 között csanádi püspök. 17 A harangok századunk elején még biztosan megvoltak. A legnagyobb (Szt. Imreharang) a mai napig megmaradt. A másik négy az I. világháborús rekvirálásoknak esett áldozatul. 18 A vizsgálatot végző püspök nemcsak mint főpásztor, hanem mint kegyúr is szerpel. 19 A keresztelőmedence a mai napig megvan. Mint a templom és az ekkor keletkezett berendezés egésze barokk stílusú. A mai klasszicizáló toronysisak egy 1830-as újjáépí tés eredménye. 20 A szószéket a század folyamán 1867-ben fölújították. Ma is jó állapotban van. 21 A jegyzőkönyvben említett oltárok közül még ma is áll a Szt. István-főoltár, a Szt. Anna- és Szt. József-oltárok. 22 A templom szent fölszerelésének jelentős része ma is megtalálható. Ezek összeírása és közlése egy újabb tanulmány föladata. 23 Az 1835-ös canonica visitatio főszövegében római számmal jelölt táblázatok dolgzatunk következő, 2. részében jelennek meg. 24 Út. Magyar területmérték. A szőlőmüvelés technikája alapján egy szőlősort magába foglaló területet jelöl. 25 Az 1859-es egyházlátogatási jegyzőkönyv kiegészítő táblázatai nem álltak rendelke zésünkre. így ezeket sem itt, sem dolgozatunk 2. részében közölni nem tudjuk. 26 A húsvét utáni negyvenedik napot, azaz áldozócsütörtököt megelőző három napot keresztjáró napoknak nevezzük. Ekkor a hívek körmenetileg vonultak a város különböző kápolnáihoz és a szertartáskönyveknek megfelelő könyörgéseket végeztek. 27 Ti. a törökök.