Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

SZEKFŰ GYULA (1883-1955): történész, publicista, egyetemi tanár. Bár Szekfű a konzervatív történészek közé tartozott, és korábbi írásaiban találni antiszemita felhangú gondolatokat is (pl. az 1920-ban megjelent Három nemzedék című alapművében), s személye hivatkozási alappá vált rasszista körökben, a harmincas évek második felében, a szélsőjobb veszélyt érzékelve egyre inkább az antifasiszta szellemi tömörüléshez csatlakozott. - 1943 február-március hóban többedmagával ő is aláírta azt a kérvényt, amelyben Radnóti munkaszolgálat alóli felmentését kérték; az aláírásokat Ortutay Gyula gyűjtötte. Radnóti vélhetőleg ezt köszönte meg kötetének megküldésével. - 336 SZEMERE LÁSZLÓ (1870-1952): orvos, műfordító. A klasszikus és kortársi magyar irodalom - elsősorban líra - németre fordításával foglalkozott gyakorló orvosi hivatása mellett: Ladislaus Szemere néven három fordításkötetet adott ki: Ungarische Lyrik (1933), Ungarische Dichtungen (1935) és Heltai Jenő A néma leventéjét Der stumme Ritter címmel (1937). - A „bűbájos barnárasült, alacsony, kopasz ember, hatvannyolc éves, lelkes és örök irodalmi »kezdő«, három kötet után is" 1939. augusztus 27-én vendégül látta a költőt és feleséget Mátyásföldi otthonában, s műfordítási kérdésekről beszélgettek (Napló:56-57.), később pedig, 1942. december 7-én Szemere levélben küldte el a munkaszolgálatos Radnótinak a Két karodban fordítását (272.). - 210, 220, 221, 236, 237 SZENT-GYÖRGYI NELLY: bizonyító erejű források hiányában egyértelműen nem eldönthető, hogy Szent-György Albert (1893-1986): Nobel-díjas (1937) orvos, kutató, feleségéről vagy lányáról van szó. Mivel Radnóti egyetemi évei alatt Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem orvosi vegyészeti intézetének igazgatója volt, mindkettejüket ismerhette. - A feleség (lánykori nevén DEMÉNY KORNÉLIA) kedvelt alakja volt a szegedi társasági életnek: kiválóan teniszezett, színházba járt; később azonban a házasság kihűlt, és 1938-ban közös amerikai útjukról, húszévi házasság után Nelli nem tért haza, s többé nem is találkoztak. - Lányuk, SZENT-GYÖRGYI KORNÉLIA (a „kis Nelli") 1918-ban született, 1942-46 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt. - 202 SZENTKUTHY MIKLÓS (1908-1988): író. 1932-től a Madách, 1939-től az óbudai Árpád Gimnázium tanára. 1934-ben jelent meg a nagy visszhangot kiváltó Prae című regénye. Többször előadott a Vajda János Társaságban. A Szerelmes versek fordításkötetről kritikát írt (Magyar Csillag, 1942. jún. 1.), negyven évvel Radnóti halála után pedig egy jelentős tanulmányt (A mókus cs a Halál Angyala. Új írás, 1984. nov.). - Felesége EPPINGER DÓRA (1906-1989): nyelvtanár, férjével együtt tanult a budapesti egyetem angol-francia szakán. Mindenki - férje is - Dollynak hívta. Férjével 1928-ban ismerkedtek meg, 1929-ben házasodtak össze. Dolly ezek után nyelvórákat adott otthon. Három évvel később született meg lányuk, PFISTERER MÁRIA-MAGDOLNA (1932-), akit Marionnak hívnak, s jelenleg Mariella Legnani néven Olaszországban él. - 218, 219, 247, 296,337 SZERB ANTAL (1901-1945): író, irodalomtörténész. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Radnóti legbelsőbb baráti körének tagja. A Korunk antológiáról (Válasz, 1935. júl.-aug.) és a Járkálj csak, halálraítélt! című kötetről bírálatot írt (Válasz, 1937. jan.). - Felesége BÁLINT KLÁRA (1913-1992), Bálint Aladár kritikus lánya, Osvát Ernő unokahúga, Bálint Endre festőművész nővére; 1938-ban kötött házasságot Szerb Antallal. - 79, 119,167, 203, 238, 239, 309, 338, 348 SZILÁGYI ÖDÖN (1902-?) hírlapíró. 1928-ban a Délibáb munkatársa: írókkal készített interjút, színházi kritikákat közölt, majd a Rádió Élet munkatársa, később szerkesztője lett. - 339 110