Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)
Bogoly József Ágoston: Watteau, Baudelaire, József Attila. A képazonosságtól az ikontextualitásig
található Watteau 1710 körül 44 x 54 cm-es vászonra festett Cytherae szigete-tematikájú olajképe. Watteau: L'Embarquement pour Cythcre, Zarándoklás Cytherae szigetére címmel ismertté vált, 1717-ben készült festménye a Musée du Louvre-ban található. Watteau: Embarquement pour Cythcre (Replique), Die Einschiffung nach Kythere, „Zweite Fassung", azaz a Hajóraszállás Cytherae szigetére címmel ismert második képváltozat 1718-1719 körül készült, a berlini Schloss Charlottenburg ékessége. Az ikontextualitás hatástörténeti távlatában a Watteau-festmény képemlékezete új funkcióba lép. A fokozatosan más alakot öltő formák létrejöttével a műalkotás alakváltó továbbélésében az alkotás és a befogadás körfolyamatának dinamikája érvényesül. A geometriából véve a példát, a hatástörténeti, hermeneutikai folyamatot egy Möbius-szalagon ábrázolhatjuk, visszajuthatunk, visszacsatolhatunk oda, ahonnan elindultunk. Florent Dancourt Les Trois Cousines (A három unokanővér) c. vígjátékának szövegétől József Attila Útrahívás c. verséig az ikontextualitás dinamikáját egy tíz állomáson áthaladó hatástörténeti körfolyamatba ágyazottan a következő információelméleti séma szerint vizsgálhatjuk. Az információforrás > a feladó > a feladó kódjai > a kódolási mód > a bemenő jel és jelhordozó > a kommunikációs csatorna > a zaj > kijövő jel és jelhordozó > a lehetséges címzett kódjai > dekódolás > zaj > a lehetséges címzett > (visszacsatolás a feladóhoz). A jel jelentése a felismerés aktusában bontakozik ki. Az ikontextualitásban érvényesülő alkotó átlényegítés egyes állomásai: l.a francia „vígjáték-alapszöveg" hatása > 2. előkép készül, ami egy színpadkép > 3. a színpadkép hatása > 4. a színpadképről nagyobb művészi formátumú eredeti festmény készül > 5. az eredeti festmény hatása > 6. az eredeti festményről változat készül > 7. az eredeti kép és a változat együttes hatása > 8. a képek hatására francia szöveg készül > 9. a francia szöveg hatása alapján magyar fordítás készül > 10. a magyar fordítás és a sokszorosított képeslap reprodukciós példány 1 8 hatására magyar szöveg készül. Ha csak a hatástörténeti mozzanatok feltételezett okszerű, mechanikus működésére összpontosítunk, akkor a hatásesemények sorrendje közelebbről a következő távlatba rendeződik. 1. Watteau elolvassa Dancourt Les Trois Cousines (A három unokanővér) c. vígjátékának szövegét és ez hatással van rá > 2. Watteau megfesti Dancourt vígjátékához az utolsó jelenet záró színpadképét > 3. Watteau befogadja Dancourt vígjátékának hatását a darab szövegén, a színészek mozgalmas színpadi játékán keresztül > Watteau saját színpadképe alapján 1717-ben megfesti a Zarándoklás Cytherae szigetére címen híressé vált L'Embarquement pour Cythcre c. képét > 4. Watteau 1718-1719 körül elkészíti a L'Embarquement pour Cythcre c. kép második változatát Die Einschiffung nach Kythere (Schloss Charlottenburg), azaz Hajóraszállás Cytherae-be címmel > 5. Baudelaire Watteau L'Embarquement pour Cythcre c. képének hatására és szemé18 József Attila Watteau festményét valószínűleg reprodukciós képeslapról ismerte meg. Makón, internátusi tanárától, Márton Györgytől kölcsönkapott reprodukciós képeslap-gyűjteményt tanulmányozott. Espersit János magánkönyvtárát József Attila gyakran búvárolta. Itt a Nyugat c. folyóiratban olvashatta Szabó Lőrinc Baudelaire-fordítását. Egyébként még a György Oszkár-féle fordítást is ismerhette, mert gyakran vendégeskedett makói osztálytársánál és barátjánál Balog Józsefnél, akinek édesapja rendelkezett a György Oszkár által fordított, a békéscsabai Tevan Kiadónál 1917-ben megjelentetett A rossz virágai c. Baudelaire-kötettel. 19
