Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Kőszegfalvi Ferenc: Németh László kiadói voltak A Puszták Népe és a Délsziget

anyagi és szellemi erőket. „Enyhe vigasz - írta Dömötör -, hogy egyedülálló produkciót végeztünk a magyar művelődéstörténetben az egymás mellett megjelenő két folyóirattal."

1

0 Tárkány Szűcs Ernő visszaemlékezésében ugyancsak személyi súrlódásra vezeti vissza a Délsziget alapítását, Galyasi Miklós és Vöröss István költői vetélkedésére, amely elvi síkon úgy fogalmazódott meg, hogy „komoly költő nem vehet részt olyan tömegnevelésben, amit a Tornyai Társaság végez. Hamis az a nézet, hogy legyen az irodalom mindenkié! Ilyen trófea alatt azután Vöröss István és Moldvay Győző az egyik párt kifejezett biztatása mellett [!] 1946 késő őszén Délsziget néven „kiskönyvek" sorozatot indított meg. Két folyóirat egy vidéki városban tökéletes őrültségnek tűnt, amikor máshol még egy sem létezett. Hát nem ismerős magyar betegség!"

1

1 A szerkesztő, Moldvay Győző emlékei szerint a vállalkozás terve 1946 tavaszán született. Kohánnal, Vöröss Istvánnal az irodalom hatékonyságáról beszélgetve jött az ötletük, hogy szólásra kellene bírni a népi írókat, például Kodolányi Jánost, Németh Lászlót, Szabó Lőrincet; ha máshol nem, szólaljanak meg itt, Vásárhelyen [!]

12 Vállalkozásuk céljáról Moldvay szerényen így nyilatkozott: „Úgy véljük, egy jószándékra az újabb jószándék csak nyereség lehet. Nem hozunk új irodalmi irányokat, nem akarjuk meghódítani a világot. Egy a célunk: megtartani azt, amink maradt. Ugyanakkor föl kívánjuk venni a kapcsolatokat a szomszéd népek irodalmával..."

11 A „kiskönyvek" - az induló számnál még helyénvaló a név, ez még lényegében antológia, a továbbiak már inkább folyóirat jellegűek - első számát 1946. október 30-ra készítette el id. Erdei Sándor (1881-1957) nyomdája 48 oldal terjedelemben. A második szám december 15-én jelent meg. A második sorozat első számát, ami anyagi nehézségek miatt egyben a lap utolsó száma is, 1947. március 1-jei dátummal adták ki. A második és harmadik szám már 64 oldalas, mindkettő a Németh nyomdában készült. Az első két szám négy, a harmadik öt forintba került, a példányszám 5-600 között ingadozott.

14 Az egyes számokat nézegetve nem lehet megtagadni az elismerést a két alig huszonéves szerkesztőtől, akik közül az egyik, Vöröss István helyhez bilincselt, tolószékbe kényszerült beteg volt - a szerkesztőktől, akik az ismert nehézségek között ezt a három számot teljesen a maguk erejéből, négy hónapon belül létrehozták. Az összesen 176 oldal össz-terjedelem keretében 41 szerző 81 művének és 5 fametszetnek adtak nyilvánosságot akkor, amikor a kultúra normális vérkeringésének megindítása alapvető kérdés volt. Ebbe a vérkeringésbe bevonták Gyulától Kaposvárig a Délvidék majd minden jelentős városát (itt is voltak vidéki szerkesztők). Budapestről a Délszigethez kapcsolták a Tücsökzene futamait próbálgató Szabó Lőrincet, az emberi lét végső nagy kérdésein töprengő 1

U Dömötör János: Vásárhely közművelődése és a Tornyai Társaság története. = Vásárhelyi Tanulmányok V. Hódmezővásárhely, 1974. 96 -101. 1

1 Mint a 2. sz. alatti emlékezés. 12 Moldvay Győző: Eroica. Kohón György életútja. Hatvan, 1985. 13 Független Újság, 1946. nov.3. 4. p. 1

4 L. a folyóirat számait az NLK-ban. A példányszám nagyságáról ifj. Erdei Sándor nyomdász (1909-1996) tájékoztatott. 190